KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/május
JEGYZET
• Zalán Vince: Magyar filmek Berlinben
• Deli Bálint Attila: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
• Schubert Gusztáv: Kísérleti filmezés Magyarországon I.
VITA
• Csala Károly: Hogyan? Vita a forgatókönyvről
• Koltai Tamás: „Emberábrázolást tanultunk” Vita a forgatókönyvről. Kerekasztal-beszélgetés színészekkel

• Zsugán István: Kettős szorítottság kínjában Beszélgetés Makk Károllyal
• Bernáth László: Mozi vagy tévé? Új népszerű-tudományos filmekről
• Hegedűs Zoltán: Szatíra (galamb)epével Szívzűr
• Bikácsy Gergely: Örömragály Aranycsapat
• Zalán Vince: Táncmúzeum Cha-cha-cha
• Kovács András Bálint: A megkésettség drámája Beszélgetés Vitézy Lászlóval
• Loránd Gábor: A vád tanúi Nürnberg, 1946
• Györffy Miklós: Patkányok és emberek Amerikai nagybácsim
ANIMÁCIÓ
• Lajta Gábor: A mese és eszközei Jurij Norsteinről
• N. N.: Jurij Norstein filmjei
• Reisenbüchler Sándor: A kisgyerek és a filozófus
• Vajda Béla: A kisgyerek és a filozófus
• Varga Csaba: A kisgyerek és a filozófus

• Robinson David: A brit film koldus tehetsége
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Sánchez gyermekei
• Simándi Júlia: Milka
• Deli Bálint Attila: Egy kis romantika
• Báron György: Egy elvált férfi ballépései
• Lajta Gábor: Tizenkét hónap
• Kovács András Bálint: Alma
• Mayer Tamás Egon: Találkozás
• Schubert Gusztáv: Nyerítő nyeremény
• Deli Bálint Attila: Hegyi emberek
TELEVÍZÓ
• Losonczi Ágnes: Túl/lebecsült anyagiak és megpörkölődött eszmék A nyolcvanas évek televíziózása elé
• Koltai Ágnes: Könnyű bánat Csere
• Marx József: Milyen tévét szeretnék a nyolcvanas években?
• Kis Csaba: Moszkvától – Kamcsatkáig A szovjet televízióról
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Kubrick, avagy a pesszimizmus

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A másik oldalon

Vajda Judit

Auf der anderen Seite – török-német, 2007. Rendezte és írta: Fatih Akin. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Shantel. Szereplők: Nurgül Yesilçay (Ayten Öztürk), Baki Davrak (Nejat Aksu), Tuncel Kurtiz (Ali Aksu), Hanna Schygulla (Susanne Staub), Patrycia Ziolkowska (Charlotte Staub). Gyártó: Dorje / Anka / Norddeutscher Rundfunk (NDR). Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 122 perc.

 

2004-es műve, a Fallal szemben után a németországi török rendező, Fatih Akin „szerelem, halál, ördög”-trilógiájának második darabját is elkészítette A másik oldalon címmel. A telivér, érzelmes szerelmes balladát követően itt is központi szerepet játszanak a mély érzelmek: a többszereplős, fordulatos cselekmény eleve rendkívül sok erős érzelmi elemet rejt magában, amit a német és török színészek átélt játéka is hangsúlyoz. Ehhez csatlakozik az a több, hatásos suspense-helyzet (amikor az egymást keresők mindig éppen csak elkerülik egymást), ami igen erős azonosulásra készteti a nézőt. Mintegy ezeket ellensúlyozva azonban Akin számos elidegenítő effektust használ: a rövid felvezetést követő, egy egész filmen át tartó flash-backkel megbontja a kronológiát; alkotását három nagyobb egységre szedi szét, melyeknek alcímében elárulja, ki fog meghalni az elkövetkezendőkben. A rendező ezenkívül olyan formán is szétdarabolja művét, hogy egyfolytában váltogatja a főhősöket benne.

Az egység ennek ellenére mégis megteremtődik Akin munkájában, hiszen például rengeteg párhuzam szövi át. Mindegyik hőse keres valakit, és ezt a lázas kutatást szinte stafétabotként adják át egymásnak az egyes figurák (az elején az öreg Ali társat keres magának a prostituált személyében, majd fia a prosti lányát kezdi el keresni, aki után a következő epizódban többen, mások is lázasan kutatnak stb.). Az alkotói pályán átvonuló, filmek közti koherenciaként pedig mindebben a Fallal szemben zárásának isztambuli keresés-motívuma folytatódik. A párhuzamok ezenkívül egy-egy jelenet – többféle variációban való – megismétlődésében is megjelennek. Szintén erőteljes párhuzamot jelentenek a filmben a személyiségcserék: minden hős drasztikus identitásváltáson megy keresztül (a legérdekesebb ezek közül, amikor az Isztambulba érkező németországi török egyetemi professzor átveszi egy Törökországban élő német könyvesboltjának vezetését – a két férfi ráadásul külsőleg is hasonlít némileg egymásra, amit a jelenetben kifejezetten hangsúlyoz a kamera).

A Fallal szemben elsöprő, végletes érzelmei mindent egy lapra tettek fel, és nyertek – A másik oldalon sokkal összetettebb. A hasonlóan hangsúlyos érzelmek, a melodrámai fordulatok mellett a forgatókönyvíró-rendező jóval finomabb, visszafogottabb eszközökkel is operál, ezzel időnként egy másik török alkotó, Nuri Bilge Ceylan munkáit (Messze, Éghajlatok) megidézve. „Filmkészítőként azt tartom kihívásnak, hogy ne ismételjem önmagam” – vallja Akin. Ez csont nélkül sikerült neki. Mindezek fényében alig várjuk a trilógia befejező darabját.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9326