KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kéjutazás

Herpai Gergely

 

Spielberg Párbaja valószínűleg a producerek vágyálma lehet: a televíziónak szánt alkotás nevetségesen alacsony büdzsével készült, és a kis képernyők után hatalmas bevételt hozva hódította meg a mozivásznakat is. Gondolom, az már kevéssé érdekelte a hasonló témájú Kéjutazásba pénzt fektető urakat, hogy Spielberg filmje nem csak attól zseniális, mert egy böhöm nagy kamion megszállottan üldöz egy kisautót: ők igazából csak egy hamburgeres, kólás, pszicho-thriller road movie-t akartak, jó nagy adag tinihorror öntettel. Ennek megfelelően a Párbajban ócska kis autójával Dávidként a kamion Góliátjával szembeszálló egyszerű kispolgár helyett a nézők három fiatalt kapnak: a tinilányok ügyeletes sármos kedvencét, Lewist, a rosszcsont, de jó dumás bátyó Fullert, illetve a szexis szőke lányt, Vennát.

A romantikus háromszögnek induló sztori elején a két fiatal srác Lewis frissen vásárolt használt kocsiján útra kel, hogy majd útközben felvegyék a lányt. A hosszú kocsikázás unalmát azzal akarják elverni, hogy CB-rádión keresztül egyikük nőnek adja ki magát, és ezzel jól felhúznak egy ismeretlen kamionsofőrt. Persze rákapnak a tréfára, így végül a szórakozás tragédiába fullad: a haragra gerjedt sofőr dühében bestiálisan gyilkolni kezd. Bár a fickót egész végig nem látjuk, a rendező minden erőfeszítése ellenére sem válik figurája oly misztikussá, mint a Párbaj negatív főszereplője, ahogyan a kamiont mutató baljós kameranézetek sem Spielbergéhez mérhetően elegánsak.

Ugyanez elmondható a feszültségteremtésről is: a Párbajban ügyesen kevert suspense és malaise sajátos keveréke helyett Dahl a szokásos, más filmekből ismert horror-izgalmakat tálalja. Mindent összevéve azért a Kéjutazás nézhető, tisztességes „iparos munka”: ha elég néző vevő rá, akkor a film befejezése alapján akár folytatódhat is. Ha nem sikerül, az sem tragédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3540