KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A halál magnószalagon érkezik

Dániel Ferenc

 

Az ijesztő cím: nem üres fenyegetődzés: bűnügyi történet pereg utána, áldozatjelölttel (kutatóintézeti mérnök-tudós), kibogozandó logikai szövevénnyel; félelem-dózisokkal és tényleges áldozatokkal, keménykötésű nyomozókkal.

Haralamb Zinca, a román bűnügyi lektűr jelese írta a követhető, fordulatos forgatókönyvet; Nicolae Márginenau rendezte a filmet, amelynek dicséretére elmondhatjuk, hogy – valutaszegény hónapban – némelyest pótolhatja a mintául vett nemzetközi termékeket. E műfajban kevés új van a nap alatt, szinte minden volt már egyszer. Nos, a román forgatócsoport érdeme, hogy szakszerűen tágítja a gyanúsíthatok körét, nem fukarkodik a helyszínekkel és hatáseffektusokkal, jó ütemben közelít a gyilkoshoz, akinek nemcsak a leleplezése, de kézrekerítése is kellőképpen bonyodalmas.

A magnószalagok, meg a sárga borítékokba zárt halálos üzenetek menetrendszerűen érkeznek rendeltetési helyükre; jól működik a véletlenek mechanizmusa is, titok lappang, kísért a múlt. Kitűnő román színészek, élükön Victor Rebengiuccal, komolyan veszik szerepüket; olyannyira, hogy szinte nem is egy kelet-európai ország fővárosaiban, hanem az internacionális bűn akármelyik metropolisában érezzük magunkat. Erre törekszik a mozgékony felvevőgép is; olasz vagy angol modorban.

Ironikus felhangjai ellenére se szeretném, hogy beszámolóm elkedvetlenítse a krimikedvelőket. A halálos magnószalagok kitöltik a másfél órát a moziban. Amit – fájdalom – honi termékeinknél ritkán tapasztalhatunk. Nálunk ugyanis, ebben a műfajban, nem kopíroznak – „kísérleteznek”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7560