KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/február
• Csala Károly: Életfogytiglani házépítő Köszönöm, megvagyunk
• Kardos István: Hasonlatok nélkül A Köszönöm, megvagyunk forgatókönyvírójának jegyzetfüzetéből
• Bikácsy Gergely: Ízeveszett történetek Boldogtalan kalap
• Tancsik Mária: Elsőfilmesek, 1981
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (1.)
FILMZENE
• Lőrincz Andrea: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
• Ránki Júlia: A mozizongorától az elektromos gitárig Beszélgetések a filmzenéről (3.)
VITA
• Szále László: A filmek „könyvtárai” Vita a filmklubok és a társadalmi forgalmazás gondjairól

• Hegedűs Zoltán: A téboly kódrendszere Woyzeck
• Palugyai István: A Horizont látóhatára Tévé-mozi és rövidfilm-mozi
• Bikácsy Gergely: „A nulla alól újrakezdeni” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Xantus Judit: „Gondoljunk inkább képekre” Beszélgetés Jean-Luc Godard-ral
• Csala Károly: Szerelmi történetek Új bolgár filmek
FESZTIVÁL
• Fehéri Tamás: Filmesek a barikádokon Lipcse
• Zilahi Judit: Futball és más játékok Osztrák filmnapok
• Zsugán István: Éjféli mozik Figuira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Sólyom András: S.O.S. Concorde
• Hegedűs Tibor: A papa mozija
• Dániel Ferenc: A halál magnószalagon érkezik
• Csala Károly: Férj és feleség
• Boross László: Pugacsov
• A. Kovács Miklós: Talán jövőre
• Iván Gábor: Sem veled, sem nélküled
• Barabás Judit: Vágta
• Báron György: Robotokkal a Szaturnusz körül
• Bende Monika: Nemzeti vadászat

• Reményi József Tamás: Láttuk a Beatles-t Lennonék a filmvásznon
TELEVÍZÓ
• Nemes Nagy Ágnes: Sándor Mátyás kapitány
• Lukácsy Sándor: Korunk hőse pizsamában Hínár
• Veress József: „Úgy szép a magyar, ha részeg” Némafilm
• Eszéki Erzsébet: Téves feltevések a tévés kor gyermekéről
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: VIII. Henrik magánélete
• Karcsai Kulcsár István: A vád tanúja
• Karcsai Kulcsár István: A legyek ura
KÖNYV
• Hegedűs Tibor: Kismonográfia Grigorij Csuhrajról
• Eszéki Erzsébet: Mítosz helyett történelem a vásznon
• Schéry András: Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret
POSTA
• Tamás Krisztina: Lancelot lovag Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret

Schéry András

 

„Az Országos Filmtár dokumentációs füzetei” címet viseli a római Centro Sperimentale di Cinematografia (Filmművészeti Kísérleti Központ) szerény kiállítású kiadványsorozata, melynek 9. füzetét Gaál István munkásságának szentelte a szerkesztő. Guido Cincotti, abból az alkalomból, hogy vetítéssorozatot rendeztek Rómában a magyar filmrendező munkásságából. Azt, hogy Gaál „árfolyamát” milyen magasan jegyzi a Centro Sperimentale – amelynek a rendező 1959-től 1961-ig hallgatója, majd nemrégiben vendégelőadója volt (ez utóbbiról lásd a Filmvilág 1979. 18. számát) –, az is mutatja, hogy az eddig megjelent tíz füzet közül mindössze három a rendezői monográfia: a másik Dreyer műveivel, a harmadik az író Mario Soldati filmrendezéseivel foglalkozik.

A Gaál István: Emlékezet és lelkiismeret című füzet írójától, Massimo Pepolitól ilyen terjedelmi keretek között persze alig várható több a szűkszavú „dokumentálásnál”. Rövid, eligazító tanulmányban vezet végig Gaál eddigi alkotói pályáján, melyen a csúcspontoknak a Magasiskolát és a Holt vidéket tartja. A rendező egyéniségét, gondolkodásmódját nyilatkozataiból vett idézetekkel igyekszik felvillantani. A bevezetőt teljes, s példásan pontos filmográfia követi, amelyet a filmek néhány soros – szükségképpen igen vázlatos – tartalmi leírása és jellemzése egészíti ki, valamint szemelvények Gaál filmjeinek külföldi méltatásaiból.

Kétségtelen, hogy minden ilyen kiadvány a magyar filmművészet jobb külföldi megismerését szolgálja; de a legjobb szolgálatot mégiscsak az tenné, ha a magyar filmek az olasz közönség mind szélesebb rétegeihez juthatnának el.

 

 

(Massimo Pepoli: István Gaál, memoria e coscienza. Quaderni di documentazione della Cineteca Nazionale, CSC. Roma. 1979. 49. old.)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7576