KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
DAVID LYNCH
• Forgách András: Nő a bajban Inland Empire
• Simonyi Balázs: Utazás David Lynch koponyája körül Lynch, a festő
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Pásztorórák a filmművészettel Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Csillag Márton: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
• Mesterházi Lili: 4 hónap, 3 hét és 2 nap Beszélgetés Cristian Mungiuval
KÍNA
• Géczi Zoltán: Fejjel a Nagy Falnak A hatodik generáció filmesei
• Wostry Ferenc: A hús dühe Chang Cheh filmjei
ANIMÁCIÓ
• Kolozsi László: Rajzolok ide egy rendőrt Beszélgetés a magyar animációról
• Muhi Klára: A kecskeméti bárka KAFF
• Pápai Zsolt: Elfeledett pionírok És mégis mozog…
• Varga Zoltán: A tárgyak lelke Norman McLaren
FILMEMLÉKEZET
• Molnár Gál Péter: Anti-sztár Katharine Hepburn
KÖNYV
• Vincze Teréz: Mesterkurzus A film története
• Harmat György: A bennfentes Száz híres film
TELEVÍZÓ
• Soós Tamás: TV Taxi Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Vörösből szőke Szemben a maffiával avagy olajozott viszonyok
• Báron György: Egy rosszabb nap A barátkozás lehetőségei
• Vajda Judit: A rövidtávfutók magányossága 4x100
LÁTTUK MÉG
• Vaskó Péter: Harry Potter és a Főnix rendje
• Vajda Judit: Salvador
• Vincze Teréz: Kék papagáj
• Csillag Márton: Evan, a minden6ó
• Pápai Zsolt: Törés
• Mátyás Péter: Utál a csaj
• Tüske Zsuzsanna: Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
• Kovács Gellért: Disturbia
• Varró Attila: Az elhagyott szoba
DVD
• Pápai Zsolt: Peeping Tom
• Pápai Zsolt: Tűzveszély
• Kovács Marcell: Bűnözési hullám
• Pápai Zsolt: Café Moszkva

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

A film története

Mesterkurzus

Vincze Teréz

Az 1994-es alapmű a film száz éves történetének első korszerű szaktudományos áttekintése.

 

A filmművészet elképzelhetetlen filmsztárok nélkül, és – bár ismertségük nem mérhető hollywoodi kollégáikéhoz – a filmtudományban is vannak sztárok. Általában több évtizedes kutatói munkájukról, korszakos jelentőségű könyveikről, világszerte lábjegyzetek és bibliográfiák tömkelegében végbement kanonizációjukról ismerni fel e hírességeket. David Bordwell például kétség kívül a filmtudomány egyik csillaga, a Thompson–Bordwell szerzőpárost pedig leginkább a Ginger Rogers–Fred Astaire duóban megnyilvánuló produktivitás és tökéletes összhang filmtudományi párhuzamaként jellemezhetnénk. A film története című összefoglaló művük hazai megjelenését a magyar filmes könyvkiadás rendkívül fontos pillanatának tartom.

A kötet első kiadása angol nyelven 1994-ben jelent meg, s nem kevesebbre tett kísérletet, mint hogy a film világtörténetének addigi 100 évét egyetlen összefüggő történeti műben próbálja elmesélni. A szerzőket akkor már negyed százados oktatói és kutatói múlt hitelesítette, a filmtörténetírás területén pedig – többek között – a Janet Staigerrel közösen jegyzett, módszertanilag is újító, a klasszikus hollywoodi filmet tárgyaló nagyszabású vállalkozással (The Classical Hollywood Cinema: Film Style and Mode of Production to 1960) tették le a névjegyüket. Ebben a könyvben a filmgyártás eljárásmódjainak vizsgálatát arra használták, hogy konkrét művek analízisének történeti dimenziót adjanak, s ezáltal összekapcsolják a film stílustörténetét a mozgóképipar történetével. A könyv megjelenésének idején (1985) a filmtörténetírásban általánosságban is új tendencia volt kibontakozóban, melynek az volt a célja, hogy korszerű módszertani alapokra helyezze a film történeti szempontú tanulmányozását. Ez a „revizionista” irány többek között a történeti forrásokhoz való visszatérést, azok újraértékelését kezdeményezte és a gyártástörténet filmtörténetbe való integrálását is fontosnak tekintette.

A Thompson–Bordwell-féle nagy filmtörténet a nyolcvanas évek filmtörténetírással kapcsolatos megfontolásait követi. A kötet bevezető fejezetében nagyon világosan és közérthetően foglalják össze mindezeket a módszertani tanulságokat. Már itt jól érzékelhető, hogy a szöveg hangütése kifejezetten tankönyvszerű: gondolatvezetése könnyen követhető, szemléletes példákkal világít meg bonyolult problémákat. A könyv – a lehetőségekhez mérten – szerkezetében és fogalmazásmódjában is mindvégig tartja magát ehhez: jól követhető, világos tagolású, s ebből következően bárki haszonnal forgathatja. A főszövegen kívül (ami a filmtörténet átfogó narratíváit próbálja feltérképezni) találunk „keretes” részeket, melyekben egy-egy jelenség külön figyelmet kap. A fejezetek végén az adott témához kapcsolódó legfrissebb kutatási eredményekről, megold(hat)atlan vagy megoldásra váró filmtörténeti problémákról olvashatunk, s bibliográfia segít a további elmélyülésben. Ez a szerkezet is azt hangsúlyozza, hogy a filmtörténet befejezetlen projektum, amit a módszertani megfontolások és a kutatók által feltett kérdések (is) formálnak.

A kötet értéke a rendkívül gazdag és szemléletes képanyag, amit szerencsére a magyar kiadás is átvett. Külön fontos kiemelni, hogy a kötet stílustörténeti érvrendszerét a szerzők az eredeti filmszalagokról kinagyított filmkockákkal illusztrálják, s a gondosan válogatott képsorozatok mozgókép híján is remekül idéznek fel egy-egy stilisztikai megoldást azok számára is, akik az adott filmet nem ismerik.

A kötet mind a feldolgozott anyag mennyiségét, mind módszertani következetességét tekintve lenyűgöző teljesítmény. E véleményemhez annak ellenére is ragaszkodom, hogy egy gonosz csúsztatással feltehetném a kérdést: mennyire bízhatunk meg egy olyan filmtörténetben, amely a 60-as évek elejének magyar filmtörténetében Gaál Istvánt az „idősebb rendezők” közé sorolja, a Sátántangót pedig „klasszikus” magyar regénynek titulálja. Egy filmtörténeti összefoglalás azonban nyilvánvalóan nem vállalkozhat minden nemzeti filmtörténet, stílusirányzat és alkotó alapos elemzésére, de a film egy lehetséges világtörténetét felvázolhatja – amit Bordwellék sikerrel meg is tesznek.

A magyar kiadás a könyv 2003-as, bővített változatból készült, amely az eredetihez képest egy teljesen önálló új fejezetet is tartalmaz a filmtörténet legfrissebb fejleményeivel.

A magyar változatnak sikerült felnőnie a kihíváshoz. Ha néhol volna is jobb és frappánsabb ötletem egy-két, a magyar nyelvben még meg nem gyökeresedett filmes szakkifejezés magyarítására, a fordítás érzékletes és pontos. A képek minősége is teljesen kielégítő (aminek fontosságát ez esetben szinte lehetetlen túlhangsúlyozni), bár a színes képek kisebb része összekeveredett, néhány pedig rejtélyesen eltűnt, pedig a szöveg utal rájuk. Ezek azonban valóban csak apróságok, kijavításukra remélhetőleg lesz még mód a számos új kiadásban, melyeket ez a könyv feltehetően magyar nyelven is meg fog érni.

 

Kristin Thompson – David Bordwell: A film története.

Budapest: Palatinus, 2007. 802 oldal. Fordította: Módos Magdolna.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/08 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9076