KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mentolos ital

Veress József

Serdülő lányok a főszereplői az elsőfilmes Diane Kurys alkotásának. Elvált anyjuk neveli őket. A bimbózó Anne és Frédérique élményei a fejlődő tizenévesek értelmi-érzelmi érésének tipikus mozzanatai. Lázadoznak az iskolai kötöttségek ellen, unják a mama előírásait, felelőtlenül viháncolnak és valószínűtlenül komolyak. Frédérique – az idősebb testvér – sorsa mozgalmasabb: megperzselődik a szerelemben, s egy Molière-darabban szerepjátszó képességét is csillogtatja.

A Mentolos italban Diane Kurys állítólag saját életének mozaikjait vitte vászonra. A téma örök, de a társadalmi szituáció konkrét. A hatvanas évek első felében játszódik a történet – az algériai konfliktussal, az OAS kavarta hullámokkal a háttérben. Kurys jó megfigyelő, atmoszférateremtő képessége is dicséretes, de a jellemábrázolásban, a cselekménybonyolításban, a szerkesztésben tinédzser hőseihez hasonlóan kamaszosan szertelen. Olykor álmosítóan mesél, a belső drámákat nem exponálja elég élesen, a részletekkel túlságosan sokat bíbelődik. A Delluc-díj, melyet a Mentolos ital kapott, bizonyára megérdemelt. Azzal már vitatkoznánk, hogy Kurys asszony művét némely francia kritikusok a Négyszáz csapás című Truffaut-remek folytatásának könyvelik el. A Mentolos ital kellemesen kortyolható, ám igazán nemes nedűnek nem nevezhetjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/08 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7765