KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A lator

Deli Bálint Attila

 

Dramaturgiai szempontból csak helyeselhetjük, hogy a János-evangéliumra nyílik a rendező, Campanile kezében a Biblia, mivel filmjének főhőse Kaleb, az üdvözült lator. Meg aztán Kalebnek, a júdeai-jeruzsálemi környezetben helyezett „kedves csirkefogónak” – csoda- és példázattárával – ez az evangélium teremt Jézus alakjában igazi ellenpontot.

Ez a „kedves csirkefogó” a bibliai csodákban nagy szemfényvesztést, Jézusban a bűvészek fejedelmét látja, s minthogy maga is „szakmabeli”, szeretné ellesni a titkokat. Persze, sikertelenül, mindegyre „pofára esik” – bezsebelve, ha mást nem is, de legalább a gyanútlan néző együttérzését. Campanile „evangéliumában” ez a legfontosabb üzenet: „maradj a bőrödben!”, Kaleb kalandjai e tétel bizonylatai, s ha a néző azonosul a figurával, mást sem tapasztal, mint hogy „kibúvási” kísérleteit sorra nevetségessé teszi, igazolván ezzel az üdvözülés egyetlen lehetséges módját („maradj a bőrödben!”). Mert mit számítanak a pofonok, a megaláztatás és a korgó gyomor, ha végül minden heppiendbe fordul, s üdvözülök a keresztfán „balfácánságomért”.

Campanile a Jézus-mítoszt Kaleb történetének komikus helyzeteivel ölti egybe az isteni csodák/ földi másuk alapon. A legfontosabb komikumforrás így az archaikus téma persziflázsa, modern nyelvvel alkotott, szándékolt „tökéletlensége”. A rendező azonban – ahogy ezt a Hűtlenség olasz módra, Mondd, mindent megteszel értem című filmjei esetében is láttuk – nem képes igazán kihasználni az alapötletben rejlő lehetőségeket; meseszövése hosszadalmas, olykor az unalom veszélyzónáját érinti. Az alapötlet variálásával jól egyensúlyoz – csak alacsonyan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6678