KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/december
• Kovács András Bálint: Európa és Amerika között Wim Wenders Amerika-mitológiája; Párizs, Texas
• Klaniczay Gábor: Különös idegenség kerestetik Florida, a Paradicsom
• Zsugán István: A negyven-ötven kilós csomag beszélgetés Makk Károllyal
• Darvas Iván: Születésnapra
• Jelenits István: Múzeum, forgatókönyv-vázlat
• Pilinszky János: Múzeum Forgatókönyv-vázlat
• Koltai Ágnes: Boldogtalan zene Városbújócska
• Takács Ferenc: Szertartás és irónia Roman Polanski portréjához
FESZTIVÁL
• Zilahi Judit: Bajor noteszlapok München
• Koltai Ágnes: Filmpohár Giffoni
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: A mi családunk
• Bérczes László: Gyermekrablás a Palánk utcában
• Báron György: Szédülés
• Mátyás Péter: Az elefántember
• Zalán Vince: Nővérkék
• Vida János: A megkínzott ember mosolya
• Baló Júlia: Break
• Tóth Péter Pál: A tűz háborúja
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Az utolsó pillanatban Kortársak József Attiláról
KÖNYV
• Hirsch Tibor: Kísérlet kísérletekkel A Balázs Béla Stúdió kiadványáról
POSTA
• Schlett István: Ezért távoztam
KRÓNIKA
• Antal István: Szabó-Sipos Tamás (1937–1985)

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Break

Baló Júlia

 

Amerikában még Break-dance-, Nyugat-Európában már Breakin’-, nálunk már csak Break címmel vetítik az amerikai filmmusicalt. Nem baj. Ugyanis a street-dance (utcatánc) karrierjéről szól, a „műfajéról”, amelynek a break csupán alkotó eleme.

Nincs abban semmi különös, ha egy fekete kisfiú kidugja a fejét a szemetes kukából. Ám a következő pillanatban rakétaként kilő onnan és pár másodperces jelenetével a klasszikus és modern tánc, a ritmikus sportgimnasztika, az akrobatika és a balett mestereit szégyeníti meg. Valószínűleg fogalma sincs a bemelegítő, feszítő, nyújtó és lazító gyakorlatokról, az ő edzése maga a tánc, amelynek koreográfiája a gyakorlás pillanatában születik. (5 ezt hozta otthonról, Los Angelesből. Ő és barátai. A film főszereplői. A streetdanee valódi alapítói.

Milyen izgalmas lenne dokumentumot látni róluk és a komplex utca-kultúráról! Vagy pedig oktatófilmet, ahol ők tanítják a már-már taníthatatlan mozgás- és gesztusrendszert.

A Break című film szellemes. A szellem nem a szavakban, hanem a zenében, a mozgásban kísért. Az is a parkettára uğrana, aki még életében nem emelintette táncra a lábát. Csak nézni kell a vetítővásznat. Hallgatni a zenét. És elfelejteni azt a szánalmas klisé-történetet, amihez „megrendezték” e tánc ördögeinek jelenlétét, vidám, néha szemrehányó, olykor párás tekintetét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/12 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5963