KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/február
• Reményi József Tamás: Szemszám, pirburg, párkáp Idő van
• Koltai Ágnes: A harmincötödik év Beszélgetés Gothár Péterrel
• Greskovits Béla: A szétesettség enciklopédiája Portré helyett
• Csaplár Vilmos: „Amikor úgy érzik, hogy a feladat elvégezetlen”
• Bódy Gábor: Új videóműfajok
• Bódy Gábor: K+ videóprogram; Új videóműfajok – Működési vázlat
• Bódy Gábor: Tüzes angyal Forgatókönyv Valerij Brjuszov regénye alapján
• N. N.: Bio-filmográfia Bódy Gábor
• Bikácsy Gergely: Madagaszkár Hideglelés
• Tőkei Ferenc: A Zarándokének filmen Narajama balladája
• Radevszki Teodor: A legenda szelleme Higasijamai beszélgetés Imamura Sohejjel
• Báron György: A játék határai Vera Chytilová filmjeiről
• Pošová Kateřina: Humorral vagy gúnyosan Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Polidor, Cretinetti és Roberti-Leone Pordenone
• Zalán Vince: Protézis-erkölcs Mannheim
• Székely Gabriella: A hátrányos helyzetű svájciak Nyon

• Bikácsy Gergely: Az álomjátékos Jacques Rivette portréjához
• N. N.: Jacques Rivette filmjei
• Böszörményi Géza: A Kitton-rejtély
• N. N.: Buster Keaton jelentősebb filmjei
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Juliette sorsa
• Upor László: Frances
• Kapecz Zsuzsa: Kék villám
• Harmat György: Balekok
• Hegyi Gyula: Szexmisszió
• Hegyi Gyula: A selyemfiú
• Gáti Péter: A bosszúállás ideje
• Baló Júlia: Poszeidon katasztrófa
• Vida János: A-Q hiteles története
• Faragó Zsuzsa: Mátyás, az igazságos
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mátyás, az igazságos

Faragó Zsuzsa

 

Nem tudom pontosan, milyen a nagyon jó rajzfilm, azt pedig csak sejtem, hogy a kevert technika (animáció valódi filmfelvételekkel vegyítve) önmagát jó művekkel igazolt módszer. Azt látom viszont ebben az új, tévésorozatból összeállított rajzfilmben, hogy a rajzok meglepő következetességgel illusztrálnak, az összekötő filmbetétek meglepő következetlenséggel narrálnak. Vagyis: a Mátyásról szóló apró történetek, mesék, mondák egy színész narrátor (Sztankay István) által elmeséltetnek, majd egy idő után párbeszédbe váltanak. Ám bármi is a szöveg, a kép mindig azt és csakis azt ábrázolja, meglehetősen lebecsülve ezzel a gyerek-nézők fantáziáját. Ami pedig a filmbetéteket illeti: a valódi Kaláka-együttes tagjai jelennek meg ezekben rajzolt boltívek alatt, és énekelnek fáradt szomorúan nézve a kamerába. Eléneklik a következő epizód történetét, a tanulságot is előre levonva. Vagy: eléneklik az epizód előzményeit. Vagy: az ének az amúgyis agyonillusztrált szöveg fölé úszik.

A kép, ami ebből a kissé zilált kompozícióból Mátyásról kikerekedik, semmi újdonsággal nem szolgál. Az ismert történetek leltárja ez a bölcs, az igazságtevő, a bosszúálló mesekirályról. Igaz, feltűnik egy pillanatra Galeotto Marzio is, a történelmi hitel játékos felidézésére, amint arany lúdtollat kap Mátyástól, és feltűnik udvari zenekarként a Kaláka-együttes karikatúrája, az 1985-ös nézőpont játékos felidézése, amint pokoli hamisan énekelnek – de ez a játékosság nem menti meg a filmet az unalom és fantáziátlanság vádjától.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5922