KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A hegyen túl

Székely Gabriella

Szép is az, amikor két magányos ember, élete alkonyán, a hatalmas ausztrál sivatagban egymásra talál. Valóban szép, elkápráztatóan szép az ausztrál sivatag, napfelkeltéivel és napnyugtáival, a bennszülöttek tábortűz-fénynél előadott különös szertartásaival, zordon sziklahegyeivel, vörös homoktengerével, mely váratlanul a mélykék óceán partjához vezérli a bátor utazót. Szívesen nézegetnénk George Millernek a National Geographic felvételeit idéző természetfilmjét, ha nem zavarna meg szüntelenül a történet, mely e mesés tájakon bonyolódik.

A gyermekeiben, családjában csalódott hatvanéves özvegyasszony és az összkomfortos lakókocsijában útonélő nyugdíjas fogorvos többször is összetalálkozik a végtelen utakon. Homokfelhőbe burkolt szerelmüket az elfelejthetetlen múlt fenyegeti csupán. Az asszony az amerikai mélylélektan módszereivel próbálja felfedni, miért is boldogtalan képviselőné lánya, és miért gyűlöli őt, a férfi pedig Angliába visszaköltözött fiai után sóvárog.

Aggodalomra azonban semmi ok, a sűrűn hullajtott bús könnyeket felszárítja a sivatagi szél. Meg aztán a szerelem úgyis mindent legyőz. Legalábbis Ausztráliában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=563