KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/április
KRÓNIKA
• Ragályi Elemér: Szabó Árpád
FILMSZEMLE
• Bikácsy Gergely: Tisztelt hullaház! Halálutak és hajnalok
• Bérczes László: Amatőrök vagyunk mindahányan Európa Kemping; Éljen anyád!
• Székely Gabriella: Új magyar kemping Beszélgetés Simó Sándorral
• Turcsányi Sándor: Egyéb nyelvjárások BBS

• Forgách András: Visszapiszkolódás gyönyörűbe A Pont Neuf szerelmesei
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: A palotaforradalmár Kék Duna keringő
• Békés Pál: Hazafelé, felúton Édes Emma, drága Böbe (Vázlatok, aktok)
• György Péter: Titok nélküli titkok A nyaraló
FOLYTATÁSOS TÖRTÉNELEM
• Szilágyi Ákos: Forradalmi végződések, 1989–1991 Folytatásos történelem (3.)
KRITIKA
• Forgách András: Finom horzsolások V. Henrik-adaptációk
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Cape Fear – A Rettegés Foka
• Békés Pál: Hook
• Asbóth Emil: Fiúk, ki jön az ágyamba?
• Turcsányi Sándor: Négykezes géppisztolyra
• Hegyi Gyula: Huncutka
• Tamás Amaryllis: Törnek a kromoszómák
OLVASTUK
• Wisinger István: Mítoszok harca A JFK amerikai sajtóvisszhangja
HÁTTÉR
• Richter Rolf: Kelet-Európa, nulla év Berlin
• Pošová Kateřina: Kelet-Európa, nulla év Prága
• Rubanova Irina: Kelet-Európa, nulla év Moszkva
• Pethő Ágnes: Kelet-Európa, nulla év Bukarest

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fiúk, ki jön az ágyamba?

Asbóth Emil

A gyönyörűséges, mandulaszemű, férfiszív-tipró Ornella Muti ebben a nagyon középműfajú, nagyon olasz, kicsit vígjátékban több, de legalább is két szívet tipor egyszerre. Tipor? Valódi, vagy méginkább tettetett ártatlansággal tapicskol a hímbánatban. A tiszteletre méltó polgári családba benősült férjek, a nemzetközi utazási iroda selyem nyakkendős főnökei beleszédülnek a lelkibeteg húgával együtt, nyüzsgő társas magányban élő hobólány női bűvkörébe. Először is leveszik a selyem nyakkendőt. Azután az öltönyt. Azután mást is, de mindhiába. A sugárzó női délibáb elérhetetlen. Mindketten azt hiszik, másikuk már boldog révbe ért, de pénz, ingyenlakás, ajándék nem tépázza meg a megvesztegethetetlen erényt. A hölgy egyébként velőtborzoló csáblihegést szinkronizál filmek alá.

Carlo Verdone színészrendező itt is maga játssza az egyik főszerepet bumfordi, nyájas igyekezettel, mint amilyen bumfordi, nyájas társadalomkritikával bökdösi a polgári képmutatás masszív bankszámlával fogva tartott, elgyávult papucshőseit. „Egy nőnek vagy díványa van, vagy erénye” – mondta a francia bölcselő. Ha díványa is van, meg erénye is, nem viszi sokra a kis gyűjtögető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/04 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=541