|
|
|
Láttuk mégÜtközéspontPápai Zsolt
A megváltástörténeteket szomjúhozó mozilátogatók száma napjainkban egyre gyarapszik, így nagy a keletje a nézők efféle igényeinek kielégítésére összeturmixolt mozgókép-meséknek. Régóta tudott, hogy a nyugati társadalmakat az önzés és a számítás férgei rágják, ezért jó látni olyan nemes lelkű figurákat a vásznon, akik képesek eltaszajtani maguktól az ördög feléjük nyújtott jobbját.
Az Ütközéspont két, a gonosz önérdek csábítására kezdetben fogékony, idővel viszont immúnisnak bizonyuló ember története. New York City csúcsforgalmában összekoccan két autó, az egyikben az ígéretes jövő előtt álló, agilis fiatal ügyvéd igyekszik karrierje legfontosabb tárgyalására, a másikban a válása után gyermekeiért harcba szálló, lobbanékony természetű középkorú férfi siet a bíróságra. A véletlen incidens döntően megváltoztatja mindkettejük életét, és az átélt kalandok a megtisztulás felé vezetik őket.
Már a Joel Schumacher Összeomlását idéző expozíció jelzi, hogy az Ütközéspont szerkezete a véletlendramaturgiára épül, és ennek működtetése igen jól megy az eddig leginkább a Sztárom a párom című komédiája révén ismert Roger Michell direktornak. Más tekintetben viszont haloványan teljesít a rendező, a film vizualitása és üzenete is közhelyszerű. Már-már irritáló nézni az önmagából kifordult világ képét, amely a kurrens plánozási divatoknak megfelelően kézikamerával vett villanásnyi vágóképek segítségével jelenik meg a vásznon, ennél is zavaróbb azonban, hogy Michell oly vehemenciával sulykolja falvédőbölcsességeit a néző fejébe, hogy az még hollywoodi produkciókban is párját ritkítja. Nem túlságosan rétegzett gondolat, miszerint a megváltás felé vezető egyetlen út az őszinte szembenézés önmagunkkal, továbbá az sem újszerű meglátás, hogy az ügyvédek az emberi faj mutánsai; ez utóbbit már Swift is megírta.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 968 átlag: 5.4 |
 |
|
|
|
