KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2002/december
KRÓNIKA
• (X) : Európa Filmhét December 5–15
• N. N.: Képtávíró
• Schauschitz Attila: Régi idők tanúi Filmpalkátok

• Hirsch Tibor: A szószátyárság dicsérete Beszélj hozzá!
• N. N.: Pedro Almodóvar filmjei
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Trattato del cinema Peter Greenaway, a festő
• Karátson Gábor: Vérvörös folt az üde zöld fű között A rajzoló szerződése

• Schubert Gusztáv: A szépség szörnyetege Leni Riefenstahl 100
• N. N.: Leni Riefenstahl filmjei
FESZTIVÁL
• Vágvölgyi B. András: Az űr hajósai 10. Titanic Filmfesztivál
• Bikácsy Gergely: A hagyomány homokhegyén Új francia filmek
• Varró Attila: Álommunkák Aburayától Avalonig
KULTUSZMOZI
• Horváth Antal Balázs: Fekete fuvar Edgar G. Ulmer: Terelőút
KRITIKA
• Báron György: Teremtéstörténetek Sejtjeink
• Korcsog Balázs: A vándor és a bujdosók Fény hull arcodra
• Varga Balázs: Világváltók Aranyváros
• Hungler Tímea: Ámokfotók Sötétkamra; A Vörös Sárkány
• Takács Ferenc: Keresztény szomorújáték Ámen
DVD
• Pápai Zsolt: Teremtő újrafelhasználás Karl Freund: A múmia
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Szörnyek keringője
• Kovács Marcell: Az arany markában
• Köves Gábor: Szeretni bolondulásig
• Vaskó Péter: Tanguy – nyakunkon a kisfiunk
• Bodolai László: Nagy ember, kis szerelem
• Kis Anna: A királyné nyakéke
• Turcsányi Sándor: Szexuális mélyfúrások
• Vidovszky György: Atomcsapda
• Pápai Zsolt: Ütközéspont
• Kárpáti Ildikó: Lilo és Stich – A csillagkutya

             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Nagy ember, kis szerelem

Bodolai László

 

Az elfojtott lelkiismeret, a polgárháborúval, terrorizmussal terhelt kurd–török viszony kezd felszínre törni a török filmekben. Nem is olyan rég Törökországban a kurd kérdés mint olyan hivatalosan nem létezett, ahogy maga a kurd népcsoport sem, a „hegyi törökökre” és „terroristákra” korlátozódó kommunikációhoz képest már mindenképpen üdítő előrelépésnek tűnt a török filmhéten bemutatott Üvegszív is, ahol a film abszurditásának és humorának fő eleme a tendenciózusan érthetetlennek, megbízhatatlannak, furának ábrázolt kurd mentalitás.

Handan Ipekçi török–görög–magyar koprodukcióban készült alkotása egy öt év körüli árván maradt kurd kislány, Hejar, és az őt félig meddig kényszerből befogadó, nyugalmazott bíró, a kissé nacionalista Rifat Bey kapcsolatán keresztül próbálja újra felépíteni a régi filmes közhelyet, mi szerint bizonyos szituációk előítéletei felülvizsgálatára késztethetnek még egy amerikai neonáci suhancot is, nemhogy egy szívbeteg török öregembert.

Rifat Bey a közmegbecsülésnek örvendő nyugdíjasok mindennapjait éli, amit egy, a szomszéd lakásban zajló, orosz túszmentést is megszégyenítő rendőrségi akció forgat fel végérvényesen. A véres lövöldözést csodával határosan túlélő bogárszemű, copfos kislány – mint Sára baba az iráni ellen-Barbie – a Leon, a profi bakfisát idézően lép be az öregúr életébe. Az idős bíró és a kislány közeledése érthetően nehezen indul, ezt az előítéleteken és a dacon kívül kommunikációs problémák is akadályozzák – a kislány nem tud törökül, Rifat Bey nem tud kurdul –, de mint az öregúr meglepődésére kiderül, a régen ismert, szinte családtagnak számító bejárónő is kurd származású. Mindez a nyelvi nehézségeket is megoldja idővel, ami egyel több ok arra, hogy az öreg rádöbbenjen: a kurd is ember, s mindjárt másképp nézi a diyarbakiri „terroristák” likvidálásáról szóló televíziós híradásokat. A kiszámítható dramaturgiájú, néhol túlontúl érzelgős történet végén szinte nem is értjük a kislány – az ő szemével nézve racionálisnak tűnő – döntését: a felbukkanó nagybácsival halott édesanyját keresve visszatér a nyomorba az övéihez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2784