|
|
Láttuk mégKapj el, ha tudszElek Kálmán
Bestseller írásához ideális helyszín a börtöncella: bulvár-tapasztalataink szerint az amerikai fegyházak tömve vannak kalandos életútjuk megörökítésén fáradozó bentlakókkal; a beszélőkön legalább annyi a hozzátartozó és a védőügyvéd, mint az autentikus részletekben bővelkedő biográfiák megfilmesítési jogairól tárgyaló ügynök. Frank Abagnale Jr. fiatal éveinek krónikája az amerikai álom egyéni hangszerelésű iskolapéldája. Szülei válásának és a rajongásig szeretett apa (Walken) bukásának traumája elől az ifjú Abagnale (DiCaprio) 17 évesen rohanva hagyja el a szülői házait, hogy aztán rekordidő alatt felkerüljön az FBI legkeresettebb bűnözőinek listájára. Alig néhány év leforgása alatt csekély 3 millió dollár értékben hamisít csekkeket, másodpilótának adja ki magát, James Bondnak pózol, diplomás orvosként éjszakai ügyeletet vállal és ügyvédként is kipróbálja magát. A sztoriban benne van egy cirka 90 perces elegáns thriller lehetősége (mondjuk a Stanley Donen rendezte Charade mintájára), benne van továbbá a mesterdetektív (Hanks) és a bűnözőzseni fifikás párharcának alapanyaga, egy kis film-noir a hatvanas évek mindig kellemes retro fílingjével, egy kis pikáns vidámság, de legfőképp a játékosság ígérete. Spielberg rá is érez minderre, ugyanakkor a világ kétségkívül leghíresebb filmrendezőjeként úgy tűnik képtelen frappáns és pontos műfaji filmet készíteni: fölösleges rétegekkel (főképp a családi háttér boncolgatása ilyen) és számos üresjárattal terheli meg a briliáns animációs intróval (a la Pink Panther) kezdődő filmet. Hiába DiCaprio sármja, Walken erős jelenléte és Hanks rég nem tapasztalt szellemes játéka: ez a koktél, bár annak készült, nem az ínyencek itala.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1055 átlag: 5.45 |
|
|
|
|