KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Pusztító

Barotányi Zoltán

Alig ocsúdtunk fel a Cliffhanger (nagy magasság, ritka levegő, Stallone, jégcsákány) okozta kábulatból, s máris egy újabb, szó szerint: pusztító csapással kell megküzdenünk. A Pusztító című, Stallonéval súlyosbított akciódráma nem csupán tartalmas szórakozást, kellemes kikapcsolódást kínál, de egyben ki is mossa az agyat s csupán néhány elemi, ám annál praktikusabb üzenetet őriz a „merevlemez” („csapd le a lánccal!”, „rúgd szájon!” etc.). Rendes keresztény-konzervatív akciófilmhez illően a rosszfiú szerepében természetesen a fekete Wesley Snipes nyomul, aki már különösen ocsmány, szőkített frizurájával is kihívja maga ellen a művelt józsefvárosi közönség haragját. Hogy a lényegre térjünk: Stallonét és Snipes-ot némi rosszalkodás után befagyasztják egy-egy bazi jégkockába (lásd: hűvösre tenni), majd – még mielőtt a mixer kezébe kerülnének – negyven év múltán kiolvasztják őkelmükét, akár a tiroli előembert. Furcsa világba kerülnek, melyben ismeretlenek az élet apró örömei, a rum, a pörköltszaft, a káromkodás, a smár és a többi, de ezt a reaktivált reakciósok nem hagyják annyiban. Annál is inkább, mert létezik mintaadó underground értelmiség, amely a csatornában él, nem mosakszik és patkányból süti a hamburgert. A géppuskaszájú Dennis Leary vezette demokratikus ellenzék természetesen átveszi a hatalmat, ám késő, hisz addigra a népszerű Sly már rég szétverte a filmet. Hivatásrendiségtől áthatott gonosz professzort a tűzre vettetik, gonosz virgonc szöszi feje letöretik, Stallone pedig vígan éli tovább érzéki életét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1055