KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/április
FILMSZEMLE UTÁN
• Gelencsér Gábor: Finomhangolás Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Túlságosan csendes magány Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Széna vagy szalma? Dokumentumfilmek
• Hirsch Tibor: Megváltás, ha ólálkodik Bibliotheque Pascal
APOKALIPSZIS MOST
• Sepsi László: Átokföldjén Válság és poszt-apokalipszis
• Nevelős Zoltán: A vég és a kezdet John Hillcoat: Az út
• Kovács Marcell: Spagetti apokalipszis Olasz Mad Max
BERLINI RETRO
• Ruprech Dániel: Sötét éjjel történt A német film és a film noir
• Schreiber András: Keleti oldal, nyugati oldal Berlin retro
ROHMER
• Bikácsy Gergely: Mosolygó szeminárium Eric Rohmer
EZO TV
• Sipos Júlia: Szellemjárta képernyő Tudomány és ezotéria
• Kemenes Tamás: Szabad-e zsírszalonnát enni fényhez? Ezo TV
• Soós Tamás: A semmittudás egyeteme Tévé és kultúra
• Kolozsi László: Pécsi misztérium Soós Péter: Géniusz, az alkimista
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Valaki ott fenn Shawn Levy: Paul Newman
FESZTIVÁL
• Báron György: A kalifa tornya tövében Dubai
KRITIKA
• Csillag Márton: Három könnyű darab Presszó 10 év, Szélcsend, Szinglik éjszakája
• Gorácz Anikó: Emberkísérlet Almási Réka: Team Building
• Reményi József Tamás: Hárman a padon Makk Károly: Így, ahogy vagytok
• Alföldi Nóra: Showban-rosszban Dömötör Tamás: Czukor show
• Varró Attila: Királyi krokettpálya Tim Burton: Alice Csodaországban
MOZI
• Zalán Márk: Elveszett személyek körzete
• Forgács Nóra Kinga: Itt is, ott is
• Baski Sándor: Agora
• Alföldi Nóra: Minden kút Rómába vezet
• Schreiber András: Vigyázat, ehető!
• Barkóczi Janka: Ajami
• Sepsi László: Kecskebűvölők
• Vajda Judit: Igazából apa
• Varró Attila: Kém a szomszédban
DVD
• Alföldi Nóra: The Rolling Stones – Gimme Shelter
• Baski Sándor: Ahol a vadak várnak
• Pápai Zsolt: Szia, anyu!
• Tosoki Gyula: Az alkonyat harcosa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ahol a vadak várnak

Baski Sándor

Where the Wild Things Are – amerikai, 2009. Rendezte: Spike Jonze. Szereplők: Max Records, Pepita Emmerichs, Max Pfeifer. Forgalmazó: Pro Video. 97 perc.

Maurice Sendak író-illusztrátor 1963-ban megjelent, az angolszász kultúrkörben kultikusnak számító, 20 millió példányban eladott képeskönyve nem szokványos gyerekmese. A mindössze 40 oldalas kiadványnak csupán jelzésszerű cselekménye van, valójában egyetlen érzést, a gyermeki lélek félelmét, szorongását, anarchista dühét próbálja megragadni. Főhőse Max, a magányos, kilencéves kisfiú, akit rosszalkodása miatt édesanyja büntetésből vacsoramegvonásra és szobafogságra ítél, amelyből képzelete segítségével szabadul ki. A vadóc kisfiú a Vadak szigetére kerül, ahol megszelídíti a barátságtalan külsejű rémeket, akik a királyukká fogadják őt, majd miután kitombolja magát, hazatér.

Ahhoz, hogy ebből a nyúlfarknyi meséből egészestés film születhessen, szükségképpen ki kellett bővíteni a cselekményt. Max családjáról a könyvben nem tudunk semmit, a filmbéli kisfiúról viszont annyi kiderül, hogy apa nélkül nevelkedik, anyja pedig, bár imádja őt, nagyon elfoglalt. Spike Jonze-nál a szörnyek nem csupán a kisfiú lelki társai, hanem a különféle személyiségjegyek megtestesítői, akik között ott az oltalmazó-befogadó anyapótlék (KW) és az erős, de néha ijesztő apafigura (Carol), és akad konfliktus is: a csoport tagjai között lévő harmónia, az ősidill lassú felbomlása.

A cselekményesebb megközelítés ellenére azonban a film ugyanúgy a hangulatokra épül, mint a képeskönyv. Eddigi munkássága során Jonze itt kamatoztatja leginkább kliprendezői múltját: a Yeah Yeah Yeahs együttes énekesnőjének, Karen O-nak a zenéje tökéletesen passzol az egyszerre lágy és nyers képekhez. Bár Sendak eredetije sem volt éppen egy cukorhabos mese, Jonze adaptációját olyan keserédes melankólia járja át, hogy inkább való a gyerekkor elvesztését fájlaló felnőtteknek, mint a gyerekközönségnek.

Extrák: Négy kisfilm háttérinfókkal, mind magyar felirattal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10214