KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/április
FILMSZEMLE UTÁN
• Gelencsér Gábor: Finomhangolás Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Túlságosan csendes magány Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Széna vagy szalma? Dokumentumfilmek
• Hirsch Tibor: Megváltás, ha ólálkodik Bibliotheque Pascal
APOKALIPSZIS MOST
• Sepsi László: Átokföldjén Válság és poszt-apokalipszis
• Nevelős Zoltán: A vég és a kezdet John Hillcoat: Az út
• Kovács Marcell: Spagetti apokalipszis Olasz Mad Max
BERLINI RETRO
• Ruprech Dániel: Sötét éjjel történt A német film és a film noir
• Schreiber András: Keleti oldal, nyugati oldal Berlin retro
ROHMER
• Bikácsy Gergely: Mosolygó szeminárium Eric Rohmer
EZO TV
• Sipos Júlia: Szellemjárta képernyő Tudomány és ezotéria
• Kemenes Tamás: Szabad-e zsírszalonnát enni fényhez? Ezo TV
• Soós Tamás: A semmittudás egyeteme Tévé és kultúra
• Kolozsi László: Pécsi misztérium Soós Péter: Géniusz, az alkimista
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Valaki ott fenn Shawn Levy: Paul Newman
FESZTIVÁL
• Báron György: A kalifa tornya tövében Dubai
KRITIKA
• Csillag Márton: Három könnyű darab Presszó 10 év, Szélcsend, Szinglik éjszakája
• Gorácz Anikó: Emberkísérlet Almási Réka: Team Building
• Reményi József Tamás: Hárman a padon Makk Károly: Így, ahogy vagytok
• Alföldi Nóra: Showban-rosszban Dömötör Tamás: Czukor show
• Varró Attila: Királyi krokettpálya Tim Burton: Alice Csodaországban
MOZI
• Zalán Márk: Elveszett személyek körzete
• Forgács Nóra Kinga: Itt is, ott is
• Baski Sándor: Agora
• Alföldi Nóra: Minden kút Rómába vezet
• Schreiber András: Vigyázat, ehető!
• Barkóczi Janka: Ajami
• Sepsi László: Kecskebűvölők
• Vajda Judit: Igazából apa
• Varró Attila: Kém a szomszédban
DVD
• Alföldi Nóra: The Rolling Stones – Gimme Shelter
• Baski Sándor: Ahol a vadak várnak
• Pápai Zsolt: Szia, anyu!
• Tosoki Gyula: Az alkonyat harcosa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szia, anyu!

Pápai Zsolt

Hi, Mom! – amerikai, 1970. Rendezte: Brian De Palma. Szereplők: Robert DeNiro, Charles Durning, Allen Garfield. Forgalmazó: Fantasy Film. 85 perc.

Talán furcsán hangzik – és kivált a rajongók számára – a kijelentés, miszerint Brian De Palma nem csupán mívesen delejező és velőtrázóan szórakoztató filmek (thrillerek, gengsztermozik) készítőjeként, hanem kordokumentátorként is előkelő helyet érdemel az elmúlt negyven év amerikai mozgókép-történelmében. Pedig dokumentumfilmet sohasem csinált. Játékfilm-rendezőként szerzett nevet magának, viszont máig nem tudta megtagadni a dokumentumfilm – pontosabban a dokumentarista és áldokumentarista technikák, továbbá a naturalista képalkotási módok – iránti vonzalmát. Korai munkái közül a Dionüszosz vagy a Szia, anyu!, a későiek közül a Cenzúrázatlanul bizonyítja ezt.

A most végre nálunk is megjelent Szia, anyu! kócos, egyenetlen szerkezetű, ámde sziporkázó darab. Izgalmas torzó, afféle mozgóképes ötletbörze, amelyben mintha két kisebb filmet illesztett volna össze a direktor. Az első rész az egyik legkorábbi bizonyítéka De Palma Hitchcock-fixációjának: nemcsak a voyeur-karakter felléptetése, de a Hátsó ablak első kockáktól kezdődő pimasz megidézése is a rendező fétisváltását – a pályája elején oly erős godard-i példa hitchcocki inspirációkra cserélését – jelzi.

A Szia, anyu! második fele filmlelet a hatvanas–hetvenes évtized Amerikájából. Politikailag érzékeny témákat szed össze, a polgárjogi küzdelmektől és a hétköznapi rasszizmustól kezdve a Vietnam-sokkig. A vietnami poklot megjárt, és a zavaros New York-i viszonyok között megmerítkező, idővel önjelölt messiásként mutatkozó ifjú Jon sok tekintetben Travis figurájának előképe Scorsese Taxisofőrjéből.

Miközben dokumentál, De Palma arra is figyelmet fordít, hogy – még a godard-i örökség nyomaként – vizuális sziporkákkal pakolja tele a jeleneteket. Kézikamerával vett hosszabb snittek, gyorsítások, képközi inzertek, az előtér és a háttér közötti többértelmű interakció megteremtését célzó eljárások, az idő és a tér egységét megbontó megoldások, továbbá különleges wish-ek (rendhagyó képváltások) mutatják formalizmusát.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10213