KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/december
DARWIN RÉMÁLMAI
• Beregi Tamás: Majomkönny és spóratánc Darwin rémálmai
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: A svájci óra érdekel Beszélgetés Makk Károllyal
DARWIN RÉMÁLMAI
• Varró Attila: A műfajok eredete Kulturális evolúció
VIKING VÉR
• Kolozsi László: Hideg vér Skandináv bűnfilmek
• Sepsi László: Viking brigantyk Max Manus
• Gorácz Anikó: Izland noir Beszélgetés Baltasar Kormákurral
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A közelképek koszorús költője Balázs Béla
• N. N.: Balázs Béla (1884 - 1949)
• Gelencsér Gábor: A kíséréstől a kísérletezésig A Balázs Béla Stúdió ötven éve
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Alkonyi őrjárat Velence
DARWIN RÉMÁLMAI
• Győrffy Iván: Lebecsült rokonok Darwin a moziban
FORMAN
• Zalán Vince: Sem hazugság, sem utópia Miloš Forman cseh tetralógiája – 4. rész
• Szíjártó Imre: Oda is vissza Cseh/szlovák emigránsok
KRITIKA
• Schreiber András: Szerelemrulett Orosz Dénes: Poligamy
• Tüske Zsuzsanna: Csendes terror Szobafogság
• Baski Sándor: Szabad a gazda Az irányítás határai
• Gyenge Zsolt: Madarat tolláról Jacques Audiard: A próféta
KÖNYV
• Novotny Katalin: Alapiskola Mozgóképelemzés
MOZI
• Vajda Judit: A tejesember
• Pápai Zsolt: Az informátor!
• Baski Sándor: Törvénytisztelő polgár
• Schreiber András: O’Horten
• Roboz Gábor: Tiszta napfény
• Varró Attila: Fame
• Teszár Dávid: Astro Boy
• Géczi Zoltán: Paranormal Activity
• Sepsi László: Zombieland
• Csillag Márton: Szuperbojz
DVD
• Pápai Zsolt: A legbátrabb város
• Gelencsér Gábor: Janisch Attila filmjei
• Sepsi László: Pirx kalandjai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A tejesember

Vajda Judit

Süt – török-francia-német, 2008. Rendezte és írta: Semih Kaplanoglu. Kép: Özgür Eken. Szereplők: Saadet Aksoy (Semra), Basak Köklükaya (Zehra), Melih Selcuk (Yusuf), Riza Akin (Ali Hoca), Alev Uçarer (Kemal). Gyártó: Kaplan Film. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 102 perc.

 

A fiatal Juszuf özvegy édesanyjával él egy kis török faluban. Habár a csonka család tejtermelésből és -eladásból tartja fenn magát, a fiú inkább menekülne az archaikus, rurális környezetből: igazi álmodozó, verseket ír, melyek közül az egyik meg is jelenik egy irodalmi lapban.

Ha Juszuf, a költő és édesanyja alakja ismerősnek tűnik az artmozis közönségnek, az nem a véletlen műve; Semih Kaplanoglu rendező „Tojás-Tej-Méz”-trilógiájának – mely az időben visszafelé haladva követi főhőse sorsát – első darabját, a Jumurtát ugyanis idén nyáron mutatták be hazánkban. A korábbi műhöz hasonlóanA tejesember is vérbeli fesztiválkedvenc: vannak megint nagy, jelentőségteljes hallgatások, keveset szóló szereplők, gyönyörűen fényképezett, emlékezetes képek, pici emberek elveszve a nagy tájban, lassú kameramozgás, visszafogott színészi játék (illetve sokkal inkább jelenlét), meg nagy-nagy megfejtésre váró szimbólumok és persze minimalizmus minden szinten. Sajnos abban az értelemben is, hogy a néző csak minimálisan fogja tudna értelmezni, vajon mit is akar neki a rendező mondani.

A tejesemberben ugyanis ugyanaz a zavaró, mint az alkotó előző munkájában: sorjáznak az előzmények és következmények nélküli, összefüggésükből kiragadott jelenetek, és lecsengetlenül, magyarázat nélkül maradnak kulcsfontosságú(nak tűnő) események. Emiatt létrejön az a nem éppen ideális állapot, hogy a filmet végignézve sem kerülünk közelebb a megoldáshoz annál, mint amire akkor jutunk, ha szabadjára eresztjük a fantáziánkat az „anya, fiú, tej, felnőtté válás, elszakadás” asszociációs sor kapcsán. Kaplanoglu bármennyire igyekszik, sajnos nem ér feltételezhető mestere, a Messzét jegyző Nuri Bilge Ceylan nyomába. Újabb munkája (is) olyan művészfilm, melybe vélhetően még a művészfilmek szerelmeseinek is beletörik a bicskájuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10004