KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/november
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Bódy/Jeles konferencia
• (X) : Katapult Film Szinopszis-pályázat
ANTONIONI
• Kovács András Bálint: Az eltűnés mestere Antonioni és a modernitás
BULVÁRKÓRHÁZ
• Mihancsik Zsófia: Betegségügyek Beszélgetés a Sickóról
• Schubert Gusztáv: Fesd feketére! Sicko
• Barotányi Zoltán: Kórház utca Egészségügy a kereskedelmi tévékben
• Darab Zsuzsa: Vér, cukor, szex, mágia Kórházi tv-sorozatok
VÁMPIROLÓGIA
• Kovács Ilona: Árnyékvilág Kis vámpirológia
• Varga Zoltán: Búcsú a vérszopkóktól Vámpírok a modern horrorfilmben
SODERBERGH
• Pápai Zsolt: A kaméleon színe Steven Soderbergh
LYNCH
• Janisch Attila: Belvilág Birodalom Inland Empire
• Strausz László: Lynch Peaks A tévénézők lázadása
MOZIPEST
• Teszler Tamás: Kísérleti láncolat Toldi mozi
FESZTIVÁL
• Wostry Ferenc: Spanyolok a spájzban Miskolc: Cinefest
HATÁRSÁV
• Simonyi Balázs: Tíz csőre töltött 35 mm-es A Magnum és a mozi
KRITIKA
• Muhi Klára: Épphogy csak érintsd! Iszka utazása
• Báron György: Szerelem, szabadság... A Nap utcai fiúk
• Kolozsi László: Csak oda Megy a gőzős
• Baski Sándor: Ha ölni kell Flandria
LÁTTUK MÉG
• Vajda Judit: Csendkút
• Vaskó Péter: A Bourne-ultimátum
• Ádám Péter: Színes fátyol
• Géczi Zoltán: Halloween
• Csillag Márton: A másik én
• Klág Dávid: Frank & Wendy
• Tüske Zsuzsanna: 1408
• Pápai Zsolt: Agyő, nagy Ő
• Varró Attila: Invázió
DVD
• Pápai Zsolt: A forrás
• Kovács Marcell: Az idő urai
• Alföldi Nóra: A hírhedt
• Tosoki Gyula: A kolostor

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

1408

Tüske Zsuzsanna

1408 – amerikai, 2007. Rendezte: Mikael Hafström. Írta: Stephen King novellájából Matt Greenberg és Scott Alexander. Kép: Benoît Delhomme. Zene: Gabriel Yared. Szereplők: John Cusack (Enslin), Samuel L. Jackson (Oin), Mary McCormack (Lily). Gyártó: Dimension Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 94 perc.

 

Ismét újabb darabbal gazdagodott az a homogén, mégis ezerarcú adaptációs szövet, melyet Stephen King műveinek filmváltozatai alkotnak. Az 1408 című novella (Minden haláli) megfilmesítését ezúttal a messzi északról érkezett Mikael Hafströmre bízták, aki jelesre vizsgázik az elmúlt ötven év horror-, illetve thrillerklasszikusainak ismeretéből, és filmjével idézetekben bővelkedő, posztmodern enciklopédiát hoz létre, ahogy azt gyakran maga King is teszi (lásd A ragyogás példáját).

A kamarahorror főhőse Mike Enslin, nagy adag szkepticizmussal felvértezett író, aki szakmányban gyártja a legkülönbözőbb rémtörténetek helyszíneiről szóló, leleplező könyveket. Egy nap ismeretlen eredetű meghívást kap New Yorkba, a Dolphin Hotelba, melynek 1408-as szobája és a körülötte keringő titokzatos rémlegendák igazi csemegének ígérkeznek egy új könyvhöz. Az egyetlen akadályt a szálloda igazgatója jelenti, aki óva inti az írót, hogy beköltözzön a szobába, Enslin fölényessége és cinizmusa azonban átgyalogol minden tiltáson: belép az 1408-asba, és hamarosan kezdetét veszi életének legborzalmasabb egy órája, melyben kénytelen lesz saját lidérceivel is szembenézni.

Hafström, amellett, hogy megteremti A ragyogás egyfajta leképezését és átveszi belőle a személyes, kingi démont, az alkoholizmust, formanyelvileg a Kubrick-féle klasszikus filmverzióra reflektál, sőt megőrzi az értelmezési lehetőségek nyitottságát is. Emellett megidézi a Tortúra epilógusát, él a hitchcocki fahrt/zoommal, a kamarajelleg és néhány motívum átvétele révén pedig Polanski paranoia-filmjeit (A bérlő, Iszonyat) is forrásként használja. Az 1408 mindenképp figyelemreméltó darabja a King-adaptációk sorának, érdekessége és expresszivitása részben abban rejlik, hogy a filmidő szinte lefedi a valósat, így az azonosulási élmény még erőteljesebbé válik – sem a főhősnek, sem a nézőnek nem ad feloldozást a módszeres könyörtelenséggel adagolt, jéghideg pszichoterror alól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9182