KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sommersby

Barotányi Zoltán

Jó estét gyerekek! Ma a vajszívű álférjről és az ő szerető nejéről regélek (ezt!) nektek egy kis középkorias moralitást, sok érzelemmel, vérrel-verítékkel-melasszal és egy kis whiskyvel leöntve. Történt egyszer, hogy a gaz jenkik, nyilván a titkos szabadkőműves központ utasítására, megnyerték a polgárháborút (sőt, nem átallották felszabadítani az örökkévaló kommunista szombatra teremtett feketéket – azután persze jöhet a hip-hop zene, a kosárlabda meg a crack). Nos, hogy szavamat ne felejtsem, a jenkik elvittek minden mozdíthatót, csak Jack Sommersby szemrevaló nejét hagyták hátra nekünk – hogy maradjon egy női főszereplő is. Megtér (hál’ istennek nem oda) maga a ház ura is – de, szörnyűség: a régi, arany-jó természetű (brutális, részeges, erőszakos, kegyetlen, fajgyűlölő s többnyire impotens) gazda helyett egy nyápic liberális, filantróp, toleráns, korrekt, nőkedvelő marhát látunk, aki nyilvánvalóan nem e világra teremtetett. Földet oszt, új termelési kultúrát vezet be („ráhajt, mint magyar a dohányra”), gyermeket nemz, emberként bánik a feketékkel (sőt, beszél is hozzájuk!). Senkit sem ér tehát váratlanul, mikor – persze a valódi férj egy apróbb csínytevéséért – felakasztják, derűs perceket szerezvén ezzel mind a nézőtéren, mind Jack szerettei körében. Hát ennyi volt a mese mára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=664