KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1985/szeptember
• N. N.: Filmművészet, pénz, piac Beszélgetés Kőhalmi Ferenc filmfőigazgatóval
• Bikácsy Gergely: Bohócsipka és narráció
PRO ÉS KONTRA
• Deák Tamás: Ötletparádé, zenés holdfényben És a hajó megy
• Zoltai Dénes: Fellini Funérailles-a, olasz témákra És a hajó megy

• Fáber András: Yoyo rajzol Etaix, a filmes és grafikus
FORGATÓKÖNYV
• Esterházy Péter: Idő van Tiszán innen, Dunán túl

• Almási Miklós: Franzstadti heppening Egy kicsit én... egy kicsit te
• Barna Imre: Küldetés sehova Megfelelő ember kényes feladatra
VITA
• Hegyi Gyula: Röpirat felirat-ügyben
• Márkus Éva: A szinkron védelmében
LÁTTUK MÉG
• Bánlaki Viktor: Élet, könnyek, szerelem
• Hirsch Tibor: Androidok lázadása
• Faragó Zsuzsa: Játszóterek banditái
• Kapecz Zsuzsa: A pillangókisasszony visszatérése
• Jándor Kornél: Ádáz hajsza
• Vida János: Férfias nevelés
• Ardai Zoltán: Családi vészkijárat
• Harmat György: Törekvő tanerő
TELEVÍZÓ
• Simó Jenő: A televízió és közönsége Veszprém után
• Faragó Vilmos: Optimisták? Forradalom-lélektani tudósítás
• Zalán Vince: Fény minden mennyiségben Arany Prága
KÖNYV
• Héra Zoltán: Útadás és úttisztítás Széljegyzetek egy filmesztétikai könyvhöz
KRÓNIKA
• N. N.: A keszthelyi film- és videós szemle
POSTA
• Csatári Béla: Szükségszerű uborkaszezon?
• A szerkesztőség : Válasz

             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Forgatókönyv

Tiszán innen, Dunán túl

Idő van

Esterházy Péter

Elkészült Gothár Péter új filmje, amelynek forgatókönyvét a rendező Esterházy Péterrel közösen írta. Az operatőr Dávid Zoltán, a zeneszerző Selmeczy György, a népes szereplőgárda pedig a következő: Zala Márk, Lázár Kati, Bodrogi Gyula, Horváth József, Ruttkai Éva, Bitskey Tibor, Almási Éva, Cserháti Zsuzsa, Kari Györgyi, Lemuaha Wouhassy, Básti Juli, Csákányi László, Fodor Tamás, Kern András, Cseh Tamás. Esterházy Péternek a forgatókönyv alapjául szolgáló filmnovelláját az egyes epizódok „arcképcsarnokának” kíséretében közöljük.

 

Irodalmi forgatókönyv

 

Repülőtéren fekete-fehér kistotál nagykrán szélgép

 

Krán süllyed két alak

Krán emelkedik

Moziban nézőtér színes Tág second Fárt Kistotál

Lassú fárt előre

Közeli

Nagytotál fentről Kistotál

Play back

Tág second igazít hajóra Közeli Közeli Közeli

Kistotál-tág kettős Közeli szájak Trükk ansnittes kettős

(Külső-nappal néma) Kistotál Közeli Közeli Közeli Közeli

Svenk kirakatba trükk maszk: öregedés Lakótelepi lakás kistotál fárt előre Halassival

(Belső-nappal hangos) közeli közeli tág second kísér Trükk

Hátrafárt közeli kísér közeli Igazít kettősre

Lépcsőház Kézből előttük hátrálva

Utcán kistotál (tréleren)

Tág Kézből Belülről közeli Kettős hátulról hangos

Kocsiban

kettős Ilona-Cserháti

Gyárkapu előtt Western nagytotál nagykrán szélgép

közeli alsó gépállás

Tág second second fárt lassú fárt előre kettős second

Porta közeli közeli átigazít Halassra Trükk

Trükk fekete-fehér irodáig

Közelik – motozóhelyiség

kistotál üvegen keresztül fárt kettősig

torkolattűz közelik

fárt padlón (különleges fártkocsi + nagylátószögű optika)

Teljes hasonulás

tág ansnittes second fárt Halassival előre közeli titkárnő

tág second titkárnő Halassi ansnittjén át

igazít

országúton (Külső-naplemente néma)

kistotál krán mozgó tréleren

fárt közelin kezd lassan emelkedünk kocsival egy vonalban

(Poén!)

Utcán – üdülő előtt (Külső-alkony hangos)

tág kocsiban bentről kifelé tekintve

Szélvédőn át belülről

kistotál hátsó ablakon át Trabant Special

üdülőkert kistotál tűz körül állók

kistotál-tűz

közeli tűz közeli tűz

közeli Marci bedobja Ottlikot

közeli ansnittes Gondnokról arcát sötét és sapka miatt

csak később látjuk meg

közeli

néma közeli fárt tág second Trükk!

(Belső-este hangos)

TV közeli

közeli Ilona ansnittjén Ilona közeli Gondnok ansnittjén

váltogatva

fárt fel a lépcsőn mögöttük ajtóig

Közeli + trükk kéz közeli

kistotál Lassú fárt arcokon (esetleg közbevágva)

közeli közeli fárt körbe

közeli Ilona „ránk” csukja az ajtót

Nyolcas szobában lassú körbefordulás

tág second trükk! Marci ansnitt +trükk! Tág second

(egyenes fárton szekrény tengelyére merőlegesen)

Közeli Szúnyog (Makro)

fárt balra

Folyosó totál Gondnok szobája tág second Gondnok-szemszög

Jitka közeli Jitka Jitka közeli

Anekdot fekete-fehér Esőgép Szélgép Pobjeda Idők

közeli Gondnok (Labortrükk!)

kocsibelső Jitka sír kistotál lassan kiszínesedik

Gondnok szobája Gondnok közeli Nyolcas szoba Fárt kettősig

Igazít porzsákra svenk a csövön Halassi és Ilona arca

fárton (egyenes) a szekrény túloldalára Halassi feláll

Igazít paplanra lassú vissza

Közeli csomagbontás! Közeli műtag!!!!

Tág second Fárt Halassi asztaláig fárt vissza

közeli-elem

Ilona átjön kettős közeli TV

tág second-szülői blokk lassú előrefárt 2 arcig

kettős alsó gépállás (ablakon „besüt a hold”)

lassú fárt igazít „Ne haragudj”-ra

Tág second közeli közeli kettős makro közeli szőr

kettős makro közeli szőr kikockázva nő

kettős kettős kettős lassú fárt (Az anyád...!)

Folyosó + Gondnok szobája (Belső-éjjel hangos)

kistotál közeli Halassi Gondnok ansnittjén

Fárt Gondnokkal

Halassi közeli Gondnok közeli (oda-vissza váltva)

Nyolcas szoba-Tükör előtt tág second kézből

közeli mentődoboz igazi Ilona- Gondnok közeli Halassi

közeli Gondnok-Ilona

Hátrafárt kistotálig

Gondnok szobája tág second kettős egyenes fárton

Gondnok közeli kistotál

Cigánysoron fekete-fehér (Külső-nappal hangos)

Halassi-Gondnok ez utolsó színes Szélgép Totál 2 Pobjeda

motoros kíséret poros földút

Reklám-forgószínpad totál alulról

Totál ismét poros út 2 kocsival

közeli pislogó vajda Ansnittes kistotál

Gondnok szobája + folyosó + terasz

lassú fárt kocsiról kézből közeli kísér kísér fárt

fárt mögötte tovább kísér Ilona 3 alak kísér tovább

Gondnok 2 alak hátra fárt

kamera bentmarad folyosón kistotál (Jól van, pihenjetek nélkülem!)

(Külső napos hajnal néma)

Udvaron-Kocsiban totál tág second kocsiból kézből ablakon át

Ilona ansnittjén 2 gyerek pizsamában

Kocsiban Budapesten Osztyapenko környékén

(Eső Külső-belső Reggel hangos) kistotál belülről hátulról

Kamera és a kocsi végig tréleren a városon át

közeli Halassi kettős Ilona közeli

Lassú igazítás (Rossz volt elsőre veled)

totálok

Kórház Kamera visszafordul Postásig

fárt 3 alakig tág second orvos közeli

(belső-nappal hangos) zsebkendő közeli kettő igazít

főnővérrel

Anya lakása tág second kamera kézben lábfárt előre

közeli kettős öcs gyors közelik váltva állandó előre

vekker közeli play back Végig trükkben háj evribaditól

Ó de hamar meg fogok öregedniig

kistotál kamera fárton félkörben két fiú közt

Park tág ansnittes second Fart Bodorral

nagytotál nagykrán krán süllyed Ansnittes vizesárok

Rue de Saint Denis Trükk kistotál fekete-fehér Párizs

közeli közeli keblen közeli olvadó hópihék (kristályszerkezet!)

totál Párizs

Park színes kettős lassú fárt

Anya közeli közeli közeli totál Halassi totál fentről

totál lentről

Buszon tág kettős néger közeli szemek oda-vissza

Sofőr közeli Melegedő kézből közelik váltva

közeli

kettős lentről kettős fentről kettős elölről kettős hátulról

közeli víz közeli magnó Trükk színes totál

Kórház kistotál fárt Főnővér ansnittig

Trükk 1–3 igazít kézből tág

Halassi közeli

Hídon totál fárton kettős Apa Marci közeli „Tiszán innen”

Totál totál totál közeli Totál

 

Rendezte: Gothár Péter

 

 

Függelék

 

1. „A komisszárral való beszélgetés után Szergej más színben látta a világot. Ez az új világ nem tetszett különösebben jónak, vagy legalábbis nem föltűnően, de olyan világ volt, ahol neki, Szergejnek, dolga van. Elindult hát.”

2. Halassi hunyorog a fényben, városunk a folyóparton kellemesen lüktet, a hidak kecsesek, hősünkre várakozóan tekintünk.

A város, az utca tényleg szép. Ahogy a jó francia filmeken* a párizsi háztetők, a rosszabbon a Cote d’Azur, az amerikai filmeken pedig New York: amint nyújtózik, akár egy veszélyes, fantasztikus fenevad.

Ez „majd” változik; a tér kiszámíthatatlan és szeszélyes, ez derül ki. Ellenséges. Gonosz Tér. Nem táj.

3. Rózsaszín: a sápadt rágógumin átszivárgó vér.

4. A lány fantasztikus, gyönyörű és groteszk fintorral nyelvet ölt rá.

5. Egyszerre csak a rendőr arcában a Cserháti Zsuzsáét (play back!) látja.

„Veled akarok élni”, mondja a nő

„Eridj mosdani”, mondja a férfi.

„Szükségem van rád.”

A rendőr rokonszenves és fáradt, mint egy kőműves, belenéz a kirakatüvegbe, mintha tükörbe, szomorúan:

„Ó, de hamar meg fogok öregedni.”

6. Az erdőt ábrázoló poszteren szarvas neszez. Nagy, fényes szeméből könnycsepp gördül le.

7. Jellemzés:

a) 35 éves

b) 18 éves kora táján volt egy félév, amikor mi is szépnek tartottuk volna. Most még csak nem is csúnya. Mégis olykor eszünkbe jut az a félév...

c) ő az ártatlanság, a tiszta ellenpont végig; arca az a sziget, ahol otthon érezhetnénk magunkat; ő a remény, hogy másképpen is lehetne

d) Lolita-szerű boszorkány, flegmája mintha azt a jövőt jelezné, amely az ártatlanságra vár; de még nincs elveszve, illetve tudhatjuk: minden rajta múlik – csak ő tudja, mennyire nincs ez így

Kiegészítés (c, d): Jitka egy fölfújható gumimedence prospektusát olvassa (abban a korban van, amikor minden nyomtatott szöveget elolvas, olvas és fanyalog).

„Szeretnénk, ha hosszú ideig öröme lenne az imént – hitetlenkedve ismétli –, imént?, vásárolt Kis Pancsoló Medencében. – Vállat von. – Jó, örömem lesz.”

Marci az orrát turkálva:

„Nem. Akkor inkább el gat-getek rémületemben.”

8. – Kakukk, kakukk!

– Komolyabban kéne venni azt a kurva időt. (Jitka)

9. „Nyaralás? Nem hülyeség, aki teheti... Bár... Nekem van egy szamovárom, és én azzal teljesen boldog vagyok!”

10. ... az angol turisták egyenesen el voltak ragadtatva az ország egészétől, de különösen a Halászbástyától, Kodálytól és fűszeres ételeinktől...

11. „Kívánok, Feri bácsi”, mondja Halassi keményen. A Portás a fejét rázza.

„Nem úgy van az, kérem – mondja teli szájjal. – Hanem hogy le-e van adva a neve vagy se nincs?!” Kevés mozdulatú férfiak. „Neve, anyja neve, szülhely, szemszám, párkáp, pirburg, főosztály, osztály, műszak...”

„Dehát én vagyok az. Én magam... Magam vagyok.”

A Portás visszafordul, Halassi villámgyors mozdulattal kirúgja a kést a kezéből, az magosan felperdül a levegőbe, csillan a fény, veszélyes szerszám.

„Józsim, Lajosunk!”, kiált a portás. Két rendészforma jelenik meg, egy pár: Stan és Pan, Goethe és Schiller. Szalonna, kés, pajesz.

A fegyverhasználat a fegyvereknek személy elleni használatát jelenti. → → → → → → A fegyverdobozt csak arcképes igazolvánnyal ellátott személy nyithatja ki. → → → → → A tettlegességig el nem jutó puszta tétlenségben megnyilvánuló ellenszegülés nem jogosít fegyverhasználatra. → → → → → Nincs helye gyermek és terhes nő ellen sem. – Gyermek az a személy, aki a 14. életévét még nem töltötte be, és ezt gyorsan bizonyítani is tudja. A nő terhes, ha az szemmel látható vagy arról az őrnek tudomása van. → → → → A felhívást a polgári fegyveres őr hangosan, érthetően és határozottan tegye meg. A felhívásból érezze a személy, hogy ellenszegülése a törvényes renddel szemben tanúsított ellenállást jelenti.

12. „Most már tudom, mi az a nagy belső nyugalom, amiben mindent... mindent lehet.” – Meghal. Halassi lefogja a szemét.

13. Szemben egy íróasztal mögött az irodavezető, alacsony, villogó szemű férfi, sötét öltönyben (Fekete Szeptember Ruhagyár), nyakkendőben. Szánalmas és fenyegető. Szalonnázik. „Halassi! Legalább ne csodálkozzék, hogy nem szeretem! Mért, mért, maga szeret? Szeret maga engemet?... Példát kell mutatni a fiamnak. Példát! Példakép vagyok. A feleségem művelt asszony. – Acsarkodva felpattan. – Te is példakép leszel! Csak titkolod, csak titkolod...!” Little red rooster.

14. Kis magyar hasonlat: A Trabant ajtaja úgy csikorog, midőn utasai kiszállnak, mint ódon angliai várkastélyok súlyos tölgyfa ajtai – éjfélkor.

15. Kietlen hátsóudvar, silány és fakó fű, műanyag tejeszacskó, szívószál, düledező kerítés, autógumi, a falnál áldozatkész ladik, evezők, halászhálók.

16. Ő a főnök és sajnálja magát. Ez a fenyegető.

17. Mint egy cementesautó, hájas, akkora patkány, burogatta föl a plázson a nyugágyakat.

18. „A kisasszonyka hány éves?”

„Mennyinek néz?”, kérdezi Jitka.

19. (A világ legszomorúbb története) Jitka kicsit ijedten, hazardírozva és hadarva mesélni kezd, a szöveg fekete-fehéren megelevenedik, amiképpen azt a Gondnok elképzeli, azaz a lódenes, svájcisapkás Jitkát követi hosszú ballonjában a 30 év előtti Gondnok (smink!), mellé lép, nagy fekete bárkaszerű („osonós”) autóba tessékeli-tuszkolja, s mellé telepedik. A lány összeszorított ajakkal ül. Ő átöleli.

– Egyszer megpróbáltam szeretőt szerezni magamnak, de úgy el voltam keseredve, annyira agyon voltam gyötörve, hogy kénytelen voltam elutasítani magamtól... Már a férfi karjában voltam. Milyen jóképű fickó volt. Milyen kedves! És én azt mondtam magamban, szenvedélyesen, összeszorított foggal, ahogy a regényekben* szokás – és csakugyan össze is szorítottam a fogam – azt mondtam magamban: Igenis, akarom, legalább egyszer érezzem igazán jól magam az életben, legalább egyetlenegyszer. Sötét volt, hintóban ültünk, valami vadászbálról hajtottunk hazafelé! És akkor hirtelen belém hasított a végtelen nyomorúság, a vég nélküli színészkedés keserű érzése, belém hasított, mint a villám, és tönkretette az egészet. Igen, kénytelen voltam rájönni, hogy hiába jött el az alkalom, nincs kedvem már a boldogsághoz sem. És sírva fakadtam, és sírtam, és sírtam, végigsírtam mind a tizennégy mérföldet. Képzelje csak el: sírtam. Én! (Kiszállván a sötét Packardból állnak egymással szemben. Amikor a férfi átölelné, a lányka kibújik a kabátból, s elmenekül. Az Államvédelmi Hatóság ott marad az üres kabáttal, mintha az volna, mintha az maradt volna: a szeretője. Esik az eső.) És képzelje csak el, hogy bolondját járattam azzal a szegény jó fiúval! Nem volt tisztességes eljárás, igaz?

Mindketten mintha álomból riadnának. Nem valószínű, hogy Jitka egy szót is szólt volna. A férfi váratlan elsírja magát. Arca lucskosra felázik. Félelmetes, megrendítő, röhejes. A lány – most mint egy gyerek – a férfi karjára teszi a kezét.

– Ne sírj, jó Péter.

Minden szereplőnek van (itt) legalább egy pillanata, a lányé ez, amikor szeretjük.

20. Szárnyakat ad a vágyainak a MALÉV. – Lopva egymásra néznek, hogy a másik ne vegye észre.

21. Csak ezt kéne oda úgy át ide visszakötni.

22. Halassi egy borotvapengével lenyisszantja a szőrt, amely azonban – szemmel láthatóan – újra nő. Horror. Az asszony hirtelen nekiesik a férfinak, két kézzel veri a mellét, zokogva.

„Te aljas! aljas! aljas!”

23. A W. C.-hez érve zokogást hall, kinyitja az ajtót. A szűk, fekete odú szinte ráborul a bent ülőre. Aki nem más, mint az apa. Leplezetlenül sír a gyerek előtt.

– Hidd el, apa, én felnézek rád.

– Jól van, Marci, de most csukd be az ajtót, mert kimegy a büdös.

24. – Élni kell!!! Mit akar?! Azt hiszi nekem könnyű? Egész életemben egyedül éltem. Vegye tudomásul. A kutyának legalább bolhája van. Érti?!

– A nők kiismerhetetlenek... – mondja Halassi ügyetlenül.

– Ugyan! Ki beszél itt a nőkről?! – Leakaszt a falról egy fotót.

– Na, mi ez?! – A férfi hallgat. – Ne makacskodjék! Ki vele! – Halassi már több dologtól is félhetne.

– Ez egy fotó – válaszolja.

– Ne szórakozzon... Fotó... Hogyne... De mit ábrázol?

– Amit a kép ábrázol, az a kép értelme! – mondja Halassi váratlanul.

– Mi van itt maga szerint?

– Hol?

– A képen.

– Muri.

– Ugyan... muri... ezek a maguk kifejezései... muri. Ünnep! – üvöltve ismétli –, ünnep! Van ünnep. – Csönd. – Bocsásson meg. Turnusváltás... Lehet, hogy csak az fáj, hogy fiatalok voltunk. Hogy akkor mi voltunk fiatalok... Ezek a barátaim... És tényleg, egy szilveszteri muri... Ezt a nőt Irénnek hívták. Bitang jó nő volt... ő volt a barátnőnk. Pontosan egyformán szeretett minket. De úgy értse, hogy pont. – Közelhajol.

– Megöltem? – jelenti ki kérdőn.

25. A megelevenedett fekete-fehér képzelet filmjében rettentően fú a szél. A hátsó ülésen az a bizonyos kopaszos illető. – Elvtársnő, álljunk meg.

Az autó siklik tovább a cigányputrik közt. Az egyik putri nyílásán pipájából ugyancsak pöfékelve a vajda pislog ki az útra. Illető csapkodni kezdi az üléstámlát, üvölt:

– Irén! Álljon! Meg!

Elől a nő a fiatal Gondnokhoz fordul: – Ájjá má meg (? bazmeg), Joó Péter elvtárs!

Megállnak stb., te tudod, te vagy kinn.

26. Kihúzva: Fázom én = Fáradtak vagyunk. Mindennapos, egy személyes, tehát hősi, azaz felnőtt, magyar félelem (a maga fázása). Nem keltjük komoly férfiak benyomását, midőn túl a legszebb harminckettőn egymás szemében mélyedve egyszersmind önmagunk külső szemlélői vagyunk. – „sem emlék, sem varázslat”.

27. Harmincöt. Harmincöt éves vagyok! (– Mi van magával? – Leskelődöl?) Harminöt éves vagyok! Minden elveszett! Marci! Jitka! Ilona! Minden elveszett! Minden elveszett! Harmincöt év! Egy nulla vagyok, egy senki. És harmincöt éves!... Lermontov nyolc évvel fiatalabban meghalt! Napóleon tábornok volt!... És én nem csináltam semmit! Tönkretették az életemet! Egy senki vagyok, szolgálatára! Tehetségtelen nyomorult! Hol van az eszem, erőm, tehetségem?

Összegyűltek? Zavarok? Felébresztettem magukat? Jól van, pihenjetek nélkülem!

28. „Volt nálunk egy fotós kölyök. Az, ha jókedve volt, felgyújtotta a sötétkamrában a villanyt. Aztán zokogott, hogy befeketedtek a képei. Aztán megint elölről. Hát ilyenek vagytok ti.”

„Hogyhogy mi?!”

– – – – Minden csöndes. A két férfi, mint a testvérek, az asztalra borulva. Csak a kisfiú nem alszik, imádkozik, mi atyánk, mi atyánk, ismételgeti. Aztán teljes súlyával visszahull ránk a csend, mely égbolt és csillag.

29. Műhelymunka. – „írj ide, légy szíves, 27 láb hosszúságú szöveget.” – „Ne mondja azt itt, hogy...”

„Ne.”

30. – Jó volt Szovátán.

– Jó.

– Ahol a parkban táncoltunk.

– Meg a fák közt.

– Jó volt, amikor simogattad a nagy hasam, amikor terhes voltam.

– Azért a rosszat se hagyd ki. Úgy reális. Írd föl egy papírra. Húzz egy vonalat középre, balra a jó, jobbra a rossz. Mindjárt tisztábban látsz.

– Rossz volt elsőre veled, mert sietni kellett, és a kulcs beragadt a zárba, meg egyébként se akartam. Rossz volt a szülés, rossz volt az abortusz, rossz volt a vér...

– Most meg a jót hagyod ki.

– Rossz, hogy idegesít az anyám, jó, hogy együtt aludhattam vele, ha az apám kuncsorgott, rossz volt hallani, hogy szeretkeztek, rossz ha veszekedtek, jó a bukta, jó a gázos lufi, amit apám szerzett, jó áldozni, jó a templom, a tömjén, rossz gyónni és a karének, jó amikor a kis Tóth először lesmárolt, rossz, amikor letapizott, aztán ez megint jó, jó a Cartouche, sokszor ugyanaz jó, ami rossz, például veled vagy a fejtett bableves, jó a két hét vezetőképző, jó, amikor nagy társaságban egyszer belenyúltam a nadrágzsebedbe, jó a vodkas dzsúz a kis Tóthéknál, jó, amikor valaki a strandon a bikinim alá kapott, rossz, hogy bevág a gumi, rossz, hogy a takaró alól reggel büdös levegő megy ki, jó a Balcsinál, amikor a döglött angolnák voltak, jó a korláton lecsúszni, rossz anyámat bokán rúgni, jó a tornából a kelep –

31. PORTÁSORSZÁG

32. „Neve, anyja neve, szülhely, szemszám, párkáp, pirburg, himlő, kanyaró, koreai osztálytársak?”

„Jó volt a mumpsz, rossz a dátum, rossz a vatta...”

33. Ad notam: Két pici öregasszony beszélget a kórházfolyosón. „Mindenki köszön.” „Ne beszélj!” „Mit mind köszönget.” „Ne beszélj!” „Mindig mondják, fel a fejjel.” „Ne beszélj!”

– Gennygócok vannak bennem

– Mér mondod ezt?

– Ezer és ezer.

– Mér mondod ezt?

– A Prof szerint ez valóságos csoda.

– Ezt ne meséld.

– Terhes vagyok.

– Ne hazudj.

– Kimutatta a vizsgálat.

– Akkor én is.

– Talán ikreim is lesznek.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/09 21-27. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6016