KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fiúk nem sínak

Turcsányi Sándor

 

Miről ismerszik meg az ún. független film? Tudja a fene, pontosabban egyre kevésbé dönthető el. Mondjuk nagy ívben kerüli a hollywoodi sémákat. Ettől persze még lehetne ún. európai film is. Vagy távolkeleti, mert az onnan ismerhető fel, hogy megnyeri az európai filmfesztiválokat, jó esetben holtversenyben egy iráni darabbal, mely ugye a Közel-Keleten készül alkalmasint. Tán a kamera minduntalan lóbálásából, nos ez sem kizárható. A fiúk nem sírnak témaválasztása minimum becsapós. Transzszexuálisak és más érdekes személyek élete és munkássága, eddigi ismereteink szerint a független film hatáskörébe tartozik. Csak az az én bajom, hogy a Szelíd motorosokat már több mint harminc éve megcsinálták, és azóta is készültek más egyebek.

Olyan mezőkön járunk, ahol lökdösődés és ordítozás útján intéződnek a dolgok. Az ilyen vidékekről pedig tudható, hogy gyakorta kéznél van egy maroklőfegyver. Hogy nem sül el a szemü(n)k láttára? Ugyan ki is gondolhatná? Csehov meglehet egy konkrét független filmes volt, Tenessee Williams meg egy többfelől is vitatható alak.

Rakjunk-e nemes közegbe egy nettó kakukktojást, hátha nem éli túl, és akkor lehet kaszálni tolerancia díjakat elébb független filmfesztiválokon, aztán sokfelé. Legyen gyakran éjszaka, mert az más, mint a nappal, és baljóslatúak benne a rendőrautó fényei, éppúgy, mint a kocsmák és a benzinkutak neon reklámjai. Ám mielőtt túlzásokba esnénk, szögezzük le: vizsgált művünk nem érdemtelen alkotás, csak megvolt már néhányszor. A főhőst adó művésznő valóban remek, szép, érzékeny arcot mutat (s ez Oscar-díjat ért). Az efféle filmekben mindig remek a hősnő, akkor is ha épp hős. Persze Shakespeare is egy nyavalyás független filmes volt, noha függő filmeket szokás készíteni róla.

Gyere vissza Rainer, minden meg van bocsátva!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2941