KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Gyónás gyilkosság után

Karafiáth Judit

 

Az Egyesült Államokban 1946 a „mozipénztárak éve”, de 1948 már teljes csőd a szórakoztatóiparban. Mi történt közben? Kitört a családalapítási láz, a háború utáni, társasági örömöket kereső Amerika lehiggadt, és az álmok netovábbja egy takaros kis ház valahol a zöldövezetben. Most születik az a kertvárosban felnövő, első nemzedék, amelyet a legpontosabban talán George Lucas körvonalazott az American Graffitiben. Ez a társadalmi mozgás a háttere annak a történetnek, mely 1948 februárjában indul Los Angelesben, érintve a párhuzamosan erősödő egyház, telekspekuláció és bűnözés szféráit.

Ulu Grosbard, a belga származású amerikai rendező, John Gregory Dunne Igaz gyónások című bestselleréből készített filmet. A könyv nagy érdeklődést váltott ki megjelenése idején, mert témája és stílusa egyaránt hasonlít a Keresztapáéhoz. A Keresztapa filmváltozatának jónéhány jelenete hatott Grosbardra is, és talán az sem véletlen, hogy mindkét főszereplő, Robert De Niro és Robert Duvall, játszott Coppola művében.  Hitchcock Meggyónom című filmje ugyancsak ihletőként hatott. Az eredmény mégsem több egy érzelgős módon befejezett átlagos kriminél. Erényeit ott csillogtatja Grosbard, ahol felhasználhatja színházi múltját (több Broadway-siker fűződik a nevéhez, például a Pillantás a hídról és az American Buffalo): a The Times szerint De Niro és Duvall ketrecbe zárt tigrishez hasonlóan játszik. De Niro a mesterének, Lee Strasbergnek a tanácsára vállalta el a mentalitásától távol eső Monsignor szerepét, Duvall pedig a Philip Marlowe-szerű zsaru alakításával még előbbre jutott a kritikusok ranglistáján, az Apokalipszis, most és A nagy Santini sikere után. Kettőjük lenyűgöző szakmai tudása, és a kiváló epizódszereplők teljesítménye végig feledteti a nézővel, hogy tulajdonképpen egy közepes kommerszfilmet lát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6382