KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Másnap háború volt

Nagy Zsolt

 

Másnap háború volt... ezt azonban csak kevesen sejtették 1940 őszén-telén egy orosz kisvárosban. A kamasz lányok és fiúk nem politikával szerettek volna foglalkozni, hanem egymással, a szerelemmel, nagy sétákkal, az első csókkal. De a politikum szüntelenül betolakodik életükbe, áthatja mindennapjaikat, elválasztja őket egymástól, kialakítja a félelem légkörét. A gondtalan diákévekre a sztálini terror sötét árnyéka borul, Iszkra, Zina és Vika, a három barátnő sorsa tragédiába torkollik. A szüntelen „éberség” közegében elég egy ártatlan eszmefuttatás az „ártatlanság bizonyítása” alapján felépülő, „jogrendről” ahhoz, hogy egyikük funkcionárius anyja másikuk apját, a neves repülőgép-tervezőt feljelentse. A rosszhírű „nagy fekete autó” és a bőrkabátosok annak rendje és módja szerint már a következő nap hajnalán megjelennek, és miután apját elvitték, Vika ellen is megindul a rágalomgépezet, amely végül az öngyilkosságba kergeti. Az internált apa és az értelmiségi származás mellett olyanféle bűnei is vannak, hogy jobban szereti Jeszenyint mint Majakovszkijt, hogy élni, szeretni akar. Ez viszont ebben a megdermedt világban, ahol szinte mindent a szabályok, a fegyelem, az uniformizálás logikája vezérel, nem lehetséges.

Emelt fejjel biztosan nem, csak a vakhit által elkábítva, a jól kitapintható hierarchia megfelelő helyen a megfelelő szerepet eljátssza. És ezt kiválóan mutatja be ez a Borisz Vasziljev kisregényéből készített realista „glasznoszty-film”. Az, hogy a film fele miért fekete-fehér, a másik fele pedig miért színes – homályban marad. Az ábrázolt korszak pedig, úgy tűnik, egyelőre félhomályban. Mert Libereckij mérnök esetében a „fatális félreértés” tisztázódik, és visszatér otthonába, de mindenki tudja, hogy nem az ő sorsa a tipikus.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4911