KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Théo Angelopoulosz Budapesten
• N. N.: A Cahiers filmjei
TÖMEGFILM
• Király Jenő: Erotikus ideálok Superman

• Bikácsy Gergely: Éjszakák belsőben Carax, Pialat
• Gaál István: A bizonytalanság dramaturgja Antonioni
• Kovács András Bálint: Az ajtót nem kell kinyitni Beszélgetés Jancsó Miklóssal
ANIMÁCIÓ
• Zalán Vince: Miért játszik velünk? Beszélgetés Jankovics Marcellel
• Dániel Ferenc: Az angyali követés filmje
• Haris László: Az angyali követés filmje
• Orosz István: Az angyali követés filmje
MAGYAR FILM
• Forgács Éva: Jarmusch szelleme kereket oldott Film és képzőművészet
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Szigonyország üzen Roncsfilm
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Bugsy
• Koltai Ágnes: Atlantisz
• Székely Gabriella: A hegyen túl
• Sárközi Dezső: Halálforgás
• Sneé Péter: Holtomiglan-holtodiglan
• Turcsányi Sándor: Vinny, az 1 ügyű
TELEVÍZÓ
• Hegyi Gyula: Nézni vagy nem nézni Vallási műsorok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tuti dolog

Torma Tamás

Ha azt látjuk, hogy belevaló dumás amerikai srác túl sokat nézegeti a szemináriumon mellette jegyzetelő, csinos osztálytársnőjét, mérget vehetünk rá, ebből kamaszoknak szóló, érzelmes-jópofa film kerekedik. Amelyben minden megtörténhet. Társadalmi és mentalitásbeli különbség nem akadály, lehet a fiú vagányul slampos és a lány riasztóan pedáns, a forgatókönyvíró, ha törik, ha szakad, összehozza őket. Ehhez persze púpozott kanállal kell adagolni a véletlent. Hiába azonban a számtalan fordulat, (a rendező jónak látja az ifjú párral végigutaztatni Amerikát), igazi meglepetés nem érheti a nézőt. „A félszegeknek sem kell aggódniuk, mert mindenki megtalálja a maga párját”-feliratú skatulyából előszedett tucatterméket látunk. Rob Reiner filmje maga is „tuti dolog”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/10 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4936