KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/július
KRÓNIKA
• Kovács András Bálint: A hatvannyolcas zárvány
• N. N.: David Lean (1908–1991)
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Tökéletlen feltámadás A fotográfiáról

• Ardai Zoltán: Álomféleségek Doors
• Hárs György Péter: Jim Morrison és az erotikus tudomány Doors
MAGYAR MŰHELY
• Bán Zoltán András: A romlottságnak nincs határa Beszélgetés Kamondi Zoltánnal

• Zsugán István: Családi szennyes Budapesti beszélgetés Marco Risível
• Schubert Gusztáv: Amerika gyermekei Ovimozi
• Sinkó István: Kés, villa, olló, kamera...
KRITIKA
• Koltai Tamás: Epizodisták főszerepben Rosencrantz és Guildenstern halott
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Intruderek támadása
• Báron György: Tortúra
• Fáber András: Robin Hood
• Gelencsér Gábor: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Kövesdy Gábor: Snack Bar Budapest
• Zsenits Györgyi: Apócák a pácban
• Koltai Ágnes: Zöldkártya
• Tamás Amaryllis: Talpig zűrben
FESZTIVÁL
• Báron György: Monitorfej Fesztivál Győrött
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: Kinek mozog a mozgókép?

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajnalcsillag

Schreiber László

 

A győztes a háború után emlékműveket készít, és valószínűleg sok évnek kell elmúlnia ahhoz, hogy műveket készíthessen. A Hajnalcsillag című koreai film még a rokonszenvesebbek közül való, amelyben nem a győzelem eufóriája, hanem a háború okozta trauma ábrázolása kerekedik fölül. Mindazonáltal azt hiszem, hogy ez a film a koreai embereknek szól, nem nekünk, ezért nem is tartom sem szükségesnek, sem ízlésesnek hiányosságait és gyöngeségeit lajstromozni. Ha elhisszük a tragédiáról, hogy tragédia, ha elhisszük valamiről, hogy valakinek nagyon fontos, és nem finnyáskodunk, végül az is kiderülhet, hogy az ügyetlen igyekezet majdnem olyan megindító, mint a hasonló célú mesterfogások. Bár mielőtt igazán megindulnék, eszembe jut a háború valódi erkölcse, miszerint például ejtőernyősre tilos lőni, de azért a katonai tankönyvek gondosan oktatják, hány méterrel kell a lefelé ereszkedő alá célozni, hogy a lövedék célbaérjen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5593