KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/május
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Premier Plan
• Kézdi-Kovács Zsolt: Két barátját vesztette el...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: A józanság reménye Nyugat-Berlin

• Szilágyi Ákos: A félreértés fokozatai Vérszerződés
• Kézdi-Kovács Zsolt: A Visszaesők forgatásán A rendező jegyzetlapjaiból 1.
• Lajta Gábor: Célpont: az ember 1982 animációs filmjei
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Közönyös felnőttek, tévelygő fiatalok Sanremo

• Trosin Alekszandr: A montázzsal megsemmisített montázs Pelesjan mozija
• Györffy Miklós: Elektromantikus melodráma Az oberwaldi titok
• Bereményi Géza: A legutolsó snitt Villanás a víz felett
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Képek egy halott világból Stanley Kubrick
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Ciment Michel: Anti-Rousseau Beszélgetések Stanley Kubrickkal

• Hegedűs Zoltán: Renoir-filmek – papíron
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Szerelmi gondok
• Zsilka László: Keresztapa II.
• Zsilka László: A nagy kitüntetés
• Deli Bálint Attila: Bolond pénz
• Ardai Zoltán: Viadal
• Deli Bálint Attila: Dutyi dili
• Harmat György: Az a perc, az a pillanat
• Barna Imre: Kaszálás a Kánya-réten
• Kovács András Bálint: A hatodik halálraítélt
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Ez a pici mind megette A márciusi műsorokról
• Csepeli György: Az ellentmondás és a konfliktus A televízió valóságlátásáról
• Lukácsy Sándor: Képeskönyv és tört varázs Mint oldott kéve
KÖNYV
• Bíró Gyula: Esztétika és jel-elmélet Lengyel tanulmánykötet a filmszemiotikáról
• Csala Károly: Házi színháztól a tévéjátékig A szovjet „televíziós előadás”

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűzmadár akció

Hegyi Gyula

 

A film egy Bush-idézettel kezdődik, amelyben az elnök fegyveres segítséget ígér idegen országok kormányainak a kábítószer elleni harcban. Majd következik maga a történet, az elnöki jelszó mozgóképes illusztrációja. Ritka madár az ilyen amerikai film, de azért időről időre feltűnik belőle egy példány. Legutóbb a Top Gun népszerűsítette hasonló kincstári propagandával az amerikai légierőt, Tom Cruise vendégszereplésével. Nicolas Cage szeretne legalább akkora sztár lenni, mint Cruise, ezért több „dekadens” szerep után ő is vállalt egy Pentagon-mozit: mely a változatosság kedvéért ezúttal a harci helikopterekről szól. A főhős szerelme természetesen itt is bajtársnő, ezúttal egy csinos pilótanő. A fiút eleinte zavarja, hogy kedvese egyben szakmai vetélytársa, ám az érvényben levő szolgálati szabályzatnak megfelelően megtudhatjuk, hogy a nők az amerikai légierőben is egyenlőek a férfiakkal. A mindent átmosó hazafias propaganda közép-európai szemmel eléggé megmosolyogtató: nálunk valahogy komolyabban csinálják ugyanezt. Nem ilyen felszínes cukormáz-bevonatként.

Lehet persze, hogy a videójátékok forgalmazói is besegítettek a produkció költségeibe. A film azt az illúziót táplálja zömében tizenéves nézőiben, hogy a komolyabb videójátékok ugyanazt az „élvezetet” nyújtják, mint maga a harctéri bevetés, és latin-amerikai bennszülötteket irtani vagy videón halomra lőni az ellenséget ugyanolyan felkészültséget és tehetséget igényel. A videósok örülnek ennek: de vajon mit szólnak hozzá a játékból kiirtott latin-amerikaiak?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/09 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4200