KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az igazi csoda

Tüske Zsuzsanna

Wonder – amerikai, 2017. Rendezte: Stephen Chbosky. Írta: R. J. Palacio regényéből Stephen Chobsky és Steve Conrad. Kép: Don Burgess. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Jacob Tremblay (Auggie), Julia Roberts (Isabel), Owen Wilson (Nate), Izabela Vidovic (Via). Gyártó: Lionsgate / Mandeville Films, Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 110 perc.

 

Stephen Chbosky vitathatatlanul a coming of age avatott mestere: megírta, majd gyöngyvászonra alkalmazta az amerikai tinédzserek megosztó kultkönyvévé nőtt regényét, az Egy különc srác feljegyzéseit – a két mű sikertörténete idén egy újabb, partvonalon rekedt gyerekhőshöz vezette az „újkori Salinger” címére törő szerzőt. Az igazi csoda főhőse, a 10 éves Auggie, szintén a beilleszkedéssel küzd, de a könyörtelen külvilág viszonylatában komolyabb hátránnyal indul a szokásos kamaszkori gondoknál. Az arcdeformitással született kisfiú, 27 műtét és négy magántanulói év után pottyan a felső tagozatos dzsungelbe, ahol a kis fenevadak egy átlagos gyereket is megcsócsálnak, pláne valakit, aki nem csak a tornasorból lóg ki. Az öniróniával és bölcsességgel felfegyverzett Auggie kisebb meghátrálásokkal, de bátran vállalja önmagát, így a féltő-óvó családtagok mellett nemsokára barátokat is gyűjt maga mellé.

Az R. J. Palacio ifjúsági bestselleréből (Csodácska) adaptált alkotás egy klasszikus filmfelmenővel is rendelkezik: Peter Bogdanovich Maszk című opusza nem csak témájában mutat nagy hasonlóságot, de a serdülőkori váltás nehézségei is rárímelnek benne a torzult vonások kíméletlen elutasítására – ugyanakkor letisztultabb és méltóságteljesebb hangnemben mesél, mint a matiné-kedvenccé formált idei kistestvér. Chbosky az eredeti regényhez hasonlóan tagolja a cselekményszerkezetet, amely olykor elengedi Auggie első személyű narrációját és más szereplők szemszögeiből mutatja be, hogyan hat környezetére: ez a fogás azonban ezúttal a történet hátrányára válik, nem csak fordulatai érdektelenednek el, de fokozatosan veszít súlyából is. A kis Jacob Tremblay egész lényében megható és elragadó jelenség, az alkotók azonban nem elégedtek meg ennyivel: merő jó szándéktól vezérelve rendre a sziruphoz nyúltak, sőt időnként túl is töltötték a poharat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13525