KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/szeptember
POSTA
• Geibel Károly: Érdeklődéssel olvasom...
• Bundik Imre: John Huston
• Bontó István: A lap idei 6-os számában...
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Tanmesék, krónikák, filmek Moszkva

• Zsugán István: Jancsó-hologram Születésnapi beszélgetés
• N. N.: Jancsó Miklós filmjei
• Nemeskürty István: Megkésett pályakezdés Jancsóval a hatvanas években
• N. N.: Jancsó-filmek bibliográfiája, könyvek, fontosabb tanulmányok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Jancsó tánca Egy stílus alakváltozásai
• Ágh Attila: Modernizáció és tradíció Jancsó, a kelet-európai
• Papp Zsolt: Kőbánya Blues Kopaszkutya
• Bikácsy Gergely: Dr. Graf meg a spanyol nátha A transzport
ESZMECSERE
• Hankiss Elemér: Nyafogás vagy társadalomkritika?
VITA
• Kozák Márton: Közönség és „közönség” Vita a filmforgalmazásról

• Lajta Gábor: Önvallomás – szordinóval Mesés férfiak kurblival
• Pošová Kateřina: Capriccio múltról és jelenről Prágai beszélgetés Jiří Menzellel
• Richter Rolf: A brechti elmélet kihívása Brecht és a film
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Seriff az égből
• Sólyom András: Egymillió zöldhagymával
• Koltai Ágnes: Hotel a Halott alpinistához
• Ambrus Katalin: 25 millió fontos váltságdíj
• Schéry András: Egy zseni, két haver, egy balek
• Lajta Gábor: Cseresznyefák
• Gáti Péter: Szélvihar idején
• Zsilka László: A nagymama unokája
• Loránd Gábor: Libuskák
• Dániel Ferenc: A hegy legendája
TELEVÍZÓ
• Boldizsár Iván: Tévéfilmekről – magas mércével Veszprém után
• Hegyi Gyula: Három plusz egy Fiatal Művészek Stúdiója

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hetedik fiú

Sepsi László


Seventh Son – amerikai, 2014. Rendezte: Szergej Bodrov. Írta: Joseph Delaney regényéből Steven Knight és Charles Leavitt. Kép: Newton Thomas Sigel. Zene: Marco Beltrami. Szereplők: Jeff Bridges (Gregory), Ben Barnes (Tom), Julianne Moore (Malkin), Alicia Vikander (Alice). Gyártó: Legendary Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 102 perc.

Miközben Jégvarázstól Demónáig már a Disney is egyre nagyobb kreatív energiákat fektet nőábrázolásának revíziójára, önálló és független hercegnőkre cserélve korábban a patriarchális berendezkedésnek kiszolgáltatott hableányait, A hetedik fiú másodvonalból támadó fantasyjét láthatóan elkerülte a korszellem. Szergej Bodrov filmjében a bunkó-de-azért-szeretjük szörnyvadász (Jeff Bridges Nicolas Cage-üzemmódban) sörbűzös vehemenciával vet máglyára minden útjába akadó boszorkányt, ha pedig éppen banya nincs kéznél, mongol medveembereket és más, többségükben keleti származású mitológiai lényeket koncol halomra. A Joseph Delaney könyvsorozatából (Wardstone-krónikák) összetákolt mozi a másság és az idegenség leegyszerűsítő ábrázolásával a témában rejlő bármiféle drámai potenciálról is lemondott: szemben Andrzej Sapkowski ugyanezt az alapötletet szintén akciódúsan, de árnyalt háttértörténettel és morális határhelyzetekkel kidolgozó Vaják-szériájával (és az abból készül videójátékokkal), A hetedik fiú fogyóeszközzé degradált rémei, habár számos akad belőlük a százperces játékidő során, egytől egyig csak szomorú sorsukra váró, egzotikus látványelemek. Ugyan a címben jelzett új segédjének köszönhetően a fináléra a veterán boszorkányvadász is visszavesz nőgyűlöletéből – így valójában nem az ifjú örökös, hanem mentorának fejlődéstörténetét látjuk –, eddig a pontig pazarlóan a darálóba vetett ötletek és mellékkarakterek tetemein keresztül vezet út. A repetitív akciójelenetekkel és a vérhold fényénél vérmuffint falatozó boszorkányokkal Timur Bekmambetov (Abraham Lincoln, a vámpírvadász) után egy újabb jobb sorsra érdemes orosz rendező vérzett el a hollywoodi bérmunkában: ahogy hősei is a „kiálló szöget be kell verni” szellemében járják a középkori vidéket, úgy A hetedik fiúból is sikerült kipurgálni minden invenciót.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12194