KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Álomszerelem

Tamás Amaryllis

 

Jenny, ennek az angol ifjúsági filmnek a hősnője szerencsére még nem a kibontakozóban levő szexuális ellenforradalom képviselője, nem az „új szüzesség” ideológiáját, a „fehér szerelem” nyugaton egyre divatosabb programját hirdető szexmentes modellje. Ellenkezőleg: erotikus megjelenésű, Isaura-mosolyú angol diáklány, aki „előre megfontoltan” keresi Párizsban az önfeledt szerelem mediterrán melegét. Párizsban, „ahol minden megtörténhet, ahol mindent ki kell próbálni”. Jenny azonban a megtévesztő rámenősség mögött romantikára vágyódó, sőt romantikát követelő nő. A választott építészhallgatón, a férfimanökenszerű Jean-Philippe-en az udvarlás, a hódítás maradványmítoszát kéri számon egyre megátalkodottabban. Végül is az „álomszerelem” beteljesül, kicsit zűrzavarosan, kicsit kínosan. Az áhított nászéjszaka helyszínéül Nils, a bátortalan norvég évfolyamtárs (a kettes számú partnerjelölt) sebtiben kölcsönkért otthona szolgál. Érzéketlen és kegyetlen kérés, de Nils nem vár cinikus vagy cinkos magyarázatot Jenny től. Miért is várna; az önzetlenség, a türelem, a szeretet fontosságát még nem fedeztük fel újra, ennek a tradíciónak a restaurációja még odébb van.

A történet abszolút főszereplője a Jennyt vendégül látó francia Peroche família: „jószándékú”, ám elviselhetetlen korlátoltságuk a világ bármely pontján ismerős lehet, a színtelen-vágytalan lét öntelt és könyörtelen hittérítői mindenütt ugyanazt az egyen-szürke jellemet viselik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5261