KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A fénykép

Andorka György

Photograph – indiai-brit, 2019. Rendezte és írta: Ritesh Batra. Kép: Tim Gillis és Ben Kutchins. Zene: Peter Raeburn.Szereplők: Nawazuddin Siddiqui (Rafi), Sanya Malhotra (Milona), Sachin Khedekar (Kanti Bhai), Denzil Smith (Hasmukh), Brinda Trivedi (Saloni). Gyártó: Poetic License Production / Film Science / Pola Pandora. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 110 perc.

 

Ritesh Batra, a kortárs midcult egyik leglágyabb hangú elbeszélője két angol nyelven forgatott alkotás után visszatért a nemzetközi sikert meghozó Ezerízű szerelem helyszínére egy újabb, a bollywoodi harsányságot messzire elkerülő koprodukciós munkával – akit a rendező elsőfilmje annak idején elbűvölt, ezúttal ismét otthon érezheti magát. A sztori kezdetén Rafi, a Mumbaiban élő utcai fényképész egy fiatal lányt kap lencsevégre az India-kapunál. Miloni jól szituált, felső-középosztálybeli egyetemista – Rafi ötödmagával osztozik a kicsinyke szobán, ahol esténként nyugovóra tér. Az agglegény hirtelen ötlettől vezérelve elküldi – a fülét oly régóta rágó – anyjának az ismeretlen lány fényképét, kedveseként mutatva be őt. A csel túl jól sikerül, és a férfinak nem marad más választása, mint megkeresni a félszeg Milonit, aki meglepő módon igent mond a játékra, hogy jövendőbeli menyként állítson oda a szépkorú mama elé.

A tobzódó helyzetkomikummal kecsegtető felütést a rendező nem meglepő módon kis lángon égő, elégikus történetként fűzi tovább, előző indiai munkájához hasonlóan erős atmoszférát teremtve. Az elbeszélés azonban ezúttal valamivel széttartóbb és nehezebben kiismerhető. Miközben hangsúlyosabb a társadalmi kontextus (a főszereplők közötti távolságot olyan, jól elkapott motívumok teszik plasztikussá, mint egy utcai édességtől kapott gyomorrontás), Batra elliptikus jeleneteit helyenként egyfajta valóságtól elemelt, már-már álomszerű hangulat is belengi. A nincstelenek sorsközösségét tendenciózus romantikával ábrázolja, de mégsem rágja a szánkba, hősnője miért is érzi ennyire fojtogatónak saját környezetét, ahogyan azt sem, valódi lelki társra talál-e az idősebb férfiban, vagy az csak gyújtószikra számára? Ez a nyitottság azonban nem feltétlenül hátrány: habár a filmek, ahogyan a kispiszkos moziban halljuk Rafitól, rendre „ugyanazokat a történeteket mesélik”, életre mégis mi keltjük őket – és ezúttal is annyit kapunk vissza a műtől, amennyit magunk beleteszünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14293