KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
   1979/november
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Csala Károly: A messzeség – közelről

• Bársony Éva: Maupassant, jutányos áron Útközben
• Almási Miklós: A Holdbeli Öreg Minden szerdán
• Báron György: Kitörés a Vidám Parkba A kis Valentínó
• Faragó Vilmos: Mi bajom a magyar filmmel?
• Bikácsy Gergely: A márvány és az ember
• N. N.: Andrzej Wajda filmjei
• Pap Pál: Varsói beszélgetés Andrzej Wajdával A Márványember magyarországi bemutatója előtt
• Bacsó Péter: Örkény és a Babik-mozgalom Beveztés egy soha el nem készült filmhez
• Örkény István: Babik Forgatókönyv-részletek
• Bacsó Péter: Babik Forgatókönyv-részletek
• Papp Zsolt: Holocaust avagy: a mindennapi élet pszichopatológiája
• Csurka István: Valaki a kamera mögött Családi összeesküvés
• Ablonczy László: Mit ér a film, ha magyar? Beszélgetés Kovács Andrással
FESZTIVÁL
• Iván Gábor: Mi van a szélmalmok mögött? A budapesti holland filmhétről
• Zsugán István: Bolondok, leszbikusok és egy ismeretlen japán Locarno

• Osgyáni Csaba: Mai titkokat felmutatni Beszélgetés Gothár Péterrel
• R. Székely Julianna: Korlátok között, szabadon Portré-vázlatok amatőrfilmesekről
LÁTTUK MÉG
• Urbán Mária: Az elveszett múlt
• Loránd Gábor: Törvénytelen törvény
• Veress József: Ellenségek
• Bende Monika: Dráma a vadászaton
• Gervai András: Az ördög menyasszonya
TELEVÍZÓ
• Honárkay Róbert: A Szentágothai-show Az emberi test és az anatómia
• Pálffy Judit: Öt év, négy film, nulla műsorperc A tévé kísérleti stúdiójáról
• Sík Csaba: Leonardo és Micelangelo a képernyőn
KÖNYV
• Berkes Ildikó: A kortárs filmművészet panorámája
POSTA
• N. N.: Posta
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Senna

Pápai Zsolt

Senna – brit, 2010. Rendezte: Asif Kapadia. Szereplők: Ayrton Senna, Alain Prost, Frank Williams. Forgalmazó: Universal. 106 perc.

A sporthõsök mítoszát néha nem csupán az elért eredmények táplálják, hanem a meg nem valósult célok is. Ennek a jelenségnek az egyik legmarkánsabb – illetve számunkra, magyarok számára legemlékezetesebb – példája az Aranycsapat esete a németekkel 1954-ben. Puskásék mítosza bizonyosan kisebb lenne, ha négyéves veretlenségi sorozatuk nem éppen a világbajnoki döntõben szakad meg.

A brazil Forma-1-es pilóta, Ayrton Senna mítoszát sem csupán az eredmények, hanem a kudarcok formálták: ilyen volt az 1984-as monacói nagydíj, ahol zöldfülûként égszakadásban–földindulásban jutott a tizenharmadik helyrõl a másodikra, amikor is hirtelen lefújták a versenyt; ilyen volt az 1989-as suzukai futam, ahol igazságtalan kizárása miatt veszítette el a világbajnokságot; és ilyen volt az 1994-es imolai futam, amelyen a halálát lelte. Jóllehet számos versenyzõ akad, aki Sennánál többször nyert Forma-1-es világbajnokságot (elég csak az ötvenes évekbeli hõskorból Juan Manuel Fangióra, a nyolcvanas évekbõl Alain Prostra, vagy a megszerzett bajnoki címek számát tekintve máig csúcstartó Michael Schumacherre utalni), de egyikük sem emelkedett olyan mitikus magasságokba, mint a brazil fenomén.

Egy személy ismertségét nem a rajongói körének nagysága mutatja igazán, inkább az, hogy mennyien tudnak róla ezen a körön kívül – márpedig nagy a valószínûsége, hogy valamennyi Forma-1-es pilótáé közül máig Ayrton Senna neve cseng a legismerõsebben az autósport világában járatlan, sõt általában a sport iránt semmiféle érdeklõdést nem tanúsító emberek elõtt. Senna életpályája annyira izgalmas, hogy elég néhány kulcsmomentumát egymás mellé helyezni egy lebilincselõ dokumentumfilmhez. Az eddig középszerû játékfilmeket és rövidfilmek sorát jegyzõ Asif Kapadia rendezõ (A harcos; Kínzó látomás) és Manish Pandei forgatókönyvíró sem tettek egyebet, mint kimazsolázták a karrier legfontosabb epizódjait Monacótól Suzukán át Imoláig. Az ezekrõl az eseményekrõl könnyebben hozzáférhetõ, és a Forma-1 rajongói által jól ismert anyagokat a kronológiát követve egymás mellé helyezték, a köztes részeket pedig kitöltötték a száguldó cirkusz kulisszák mögötti világát bemutató képsorokkal, valamint a Senna család archívumából származó videófelvételekkel. Egyszerûnek tûnik mindez, viszont nagyfokú arányérzéket, no meg jó ízlést követel, és az alkotók professzionálisan szelektáltak az anyagok között. Igaz, néhol maszatolnak (például az imolai tragédia kapcsán elkenik a Williams-istálló – köztudottan nagy – felelõsségét), és az is némi hiányérzetet kelt, hogy a címszereplõ magánélete háttérben marad (jellemzõen Senna családi viszonyairól a szüleirõl elejtett töredékmondatokon kívül keveset tudunk meg), ámde példás a film tempója, szép az Aranypolgárt idézõ keretezés a kamaszkori gokart-élmények felelevenítésével, továbbá jó arányban elegyülnek a bennfenteseknek és a laikusoknak szóló információk. A Senna érzékeny és intelligens film: talán kevésbé fontos darab, mint amennyire a híre sugallja, mégis jóval több szimpla kuriózumnál vagy egynapéltû érdekességnél.

Extrák: kisfilm, audiokommentár. A filmnek két verziója létezik, egy 106 és egy 166 perces; elõbbi számos országban a moziforgalmazásig jutott, míg az utóbbi a BlueRay-kiadáson kapott helyet extraként. Az egyórás többlet a kortárs anyagokból származik: míg a rövidebb verzió kizárólag archív felvételekbõl áll, addig a hosszabb változatot újabban készült – a nagy rivális Prostot és neves szakírókat megszólaltató – interjúkkal dúsították fel. Mindazonáltal a rövidebb változat mûködõképesebb. Egyrészt feszesebb, másrészt alig valamivel tartalmaz kevesebb információt, mint a hosszú verzió (igaz ugyanakkor, hogy a 166 perces változatban Richard Williams, a Guardian újságírója remek dolgokat mond).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10771