|
|
|
Láttuk mégAzt beszélikVörös Adél
„Coo, coo, ca-choo, Mrs Robinson” – dalolta Simon and Garfunkel a ’67-es klasszikusban egy dévaj hölgyre utalván. Noha az Azt beszélik nem mérhető a Diploma előtt akkori robbanó frissességéhez, a nézhetőbb vígjátékok közé sorolható. Ezt azonban nem Kevin Costnernek köszönheti filmünk, aki volt már rossz, de ilyen élettelen soha (mi van az igazi „diplomás” Hoffmannal?) – hanem a közepesen vicces forgatókönyv figuráiba életet lehelő két színésznőnek: Jennifer Anistonnak és Shirley MacLaine-nek.
Sarah (Aniston) harmincas nő stabil kapcsolatban, házasság előtt, csak épp nem tudja, férjhez akar-e menni barátjához (Mark Ruffalo unalmas, néhol irritálóan hisztérikus alakítása). Krízisét csak élezi a kiindulóhelyzet: Pasadenába utazik teniszkedvelő-porcelánkészletes családjához, húga esküvőjére. Ám a fényképalbum-nézegetés meg a szülők házasságkötésének összevetése születésnapunk dátumával tudvalevőleg ritkán hoz szerencsét: esetünkben egy gondosan rejtegetett családi titok kerül napvilágra. A nagymami (MacLaine) ugyanis maga a megénekelt híres Mrs. Robinson, aki annak idején azt a fiatalembert (Costner) találta megkörnyékezni, aki a lányának csapta a szelet. Most meg az unokájának, aki egyébként csakis genetikai okokból vonzódhat a férfihoz (lásd a fásult Costnert). Innentől sejthető, hogy a nagyinak is lesz egy-két szava az ügyhöz, nem beszélve a talpraesett Sarah-ról (Aniston mesterkéletlensége gyakorlatilag elviszi a hátán a filmet).
Az Azt beszélik csak kevéssé használja ki korrekt alapötletében rejlő humorforrását. A Diploma előtt méltó női inverze is lehetne, ha lenne benne annyi spiritusz, mint rendezőjének, Rob Reinernek eredeti és bátor Harry és Sallyjében volt, ennek híján filmünk sekélyesen boldog véget ér, csak mi maradunk szomorúak. Hát, „God bless you please, Mrs Robinson”.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1080 átlag: 5.49 |
 |
|
|
|
