Az összekötő jönni fog partizán-film, amely a kalandos műfaj követelményeinek nem tesz eleget, a történelmet pedig erősen leegyszerűsíti.
A film megtekintése közben sokszor volt az a furcsa érzésem, mintha a nagy művek megrázó részleteinek torz tükörképét látnám. A közönség derültségére háromnegyed részénél, minden funkció nélkül, színessé válik a film. A főszereplő, akire az egész történet épül, legfeljebb egy Repin festmény mellékalakja lehetne; mozgása, alakítása nem vászonra való. És sorolhatnám tovább a film sikerületlenségének okait.
„A remekművet egy hajszál választja el a giccstől!” – szól az ismert mondás. Koberidze filmjének esetében a távolság ennél nagyobb.