|
|
|
Láttuk mégA versenyzőHollós László
A sokat tapasztalt, „dörzsölt” mozinézőt nem könnyű becsapni. Ha túl gyakran látja egy filmben ugyanazt a cigarettamárkát, vagy ha a főhős mindig ugyanabból a konyakból tölt magának (az üveg címkéjét gondosan a kamera felé fordítva), gyanússá válik a dolog.
A versenyző című jugoszláv film első tíz perce után már akár lemondóan ítélkezhetnénk is: „Á, ez egy Zastava-reklámfilm!” Azután tovább nézzük Goran Marković alkotását, amely azért nemcsak a mindent tudó kis „csodaautó” előnyeit ecseteli, bemutatja léha gazdáját is, aki akkor döbben rá, hogy milyen üres is az élete, amikor be kell vonulnia katonának. Ennyi a film, amelynek rendezője a „jugoszláv fiatalok” életét szerette volna bemutatni, de szándéka csak felületes ábrázolást eredményezett.
Ebben a széteső, lehetőségeivel rosszul gazdálkodó és ide-oda kapkodó filmben egyetlen említésre érdemes jelenet akad. A „versenyző” véletlenül betéved egy filmklubba, ahol éppen a Patyomkin páncélost vetítik. Néhány percig értetlenül szemlélődik az Eizenstein alkotását szent áhítattal és túlságosan is tágra nyílt szemmel „csodáló” egyetemisták között, azután elvesztve türelmét, kiabálni kezd: „Mi van, gépész, hát a hang hol marad?!” Egyetlen, jól megkomponált jelenet azonban kevés az üdvösséghez. Csak a kontraszt lesz tőle még erősebb.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1196 átlag: 5.53 |
 |
|
|
|
