KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Tennessee Williams
• N. N.: Aleksander ¦cibor-Rylski
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A múlttal várandós jövő Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai

• Benedek Miklós: Kisfilmek mérlegen Jegyzetek a 23. miskolci filmfesztiválról
• Koltai Ágnes: Költői filmek alkonya Beszélgetés Simó Sándorral a miskolci filmfesztiválról
• N. N.: A 23. miskolci fesztivál díjai
• Vargha János: Holtponton Új népszerű-tudományos filmek
• Ágh Attila: Történelmi tudatzavar – másodfokon Titkos birodalmi ügyek
• Báron György: Otthontalan világ Szállást kérek
• Gábor Pál: Féllábbal Európában, féllábbal Ázsiában A nyáj
• Molnár Gál Péter: Humor-partizánok és gerilla-szatirikusok Csehszlovák vígjáték a televízióban
• Bárkány Katalin: A „Ló-opera” filmrendezője Prágai beszélgetés Oldřich Lipskývel
LÁTTUK MÉG
• Szentistványi Rita: Fényjel a hídnál
• Csantavéri Júlia: Szerelem nélkül
• Ardai Zoltán: Öld meg a sogunt!
• Farkas András: Kvartett
• Gáti Péter: A repülő
• Vanicsek Péter: Egy kényelmetlen tanú
• Vanicsek Péter: Gyanútlan gyakornok
• Harmat György: Ha a Föld nem lenne gömbölyű
• Gáti Péter: Ez igen!
• Kovács András Bálint: Georgia barátai
• Ardai Zoltán: A feleség
• Peredi Ágnes: Várkastély a Kárpátokban
TELEVÍZÓ
• Bikácsy Gergely: A Tyl-színház árnyékában Arany Prága
• Lengyel Balázs: Alábecsült gyerekek Kőszegi Szemle
KÖNYV
• Lajta Gábor: Színtelen portrék

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ez igen!

Gáti Péter

 

Mindenkivel előfordult már talán az a kínos eset, hogy adott helyzetben úgy érzi: ezt már látta, átélte, megtörtént vele. Ennél kellemetlenebb már csak az lehet, ha tényleg így volt, de az amnéziás jelenségnek egyszerű oka van – érdektelen az egész. Hasonló gondolatokat regisztrálhat a néző, ha megtekinti a nagyhírű névrokonnal rendelkező amerikai rendező, Andrew Bergman kommersz komédiáját.

Egyszer volt, hol nem volt – a korlátlan lehetőségek hazájában – egy divatszakmában dolgozó gyakorlatias üzletember, aki a csőd szélére jutott. „Kisfia” az angol irodalom tanára az egyik egyetemen, s boldogan élnek, mígnem a papa üzemét jelentékeny tőkével támogató Eddy, a két és fél méteres ösztönlény, e modern King Kong meg nem elégeli a profitszegénységet. Át akarja venni az üzlet irányítását, biztosítékul bevonva az ügyefogyott – milyen is legyen! – tudósjelöltet a businessbe. Majd színre lép a valaha operaénekesnőnek készült, férjével minden szempontból elégedetlen, szép és fiatal King Kongné. És így tovább. Persze, nem az a baj elsősorban ezzel a filmmel, hogy cselekménye nem eredeti. Sokkal inkább az a zavaró, hogy a burleszkszerű szituációkat nem képes egyéni színnel, megoldásokkal fűszerezni, a sajátos hangvételt, stílust megalkotni. Így aztán „természetes”, hogy Mrs. King Kong és a tudósjelölt fiú egymásba szeretnek, sőt, egy véletlen ötlet – plasztikkal átlátszó fenekűvé modernizált farmer – a divatüzletet is felvirágoztatja. Már várjuk, mikor jön rá a monstruózus őslény a csábításra, vajon mikor kezdődhet a fergeteges, hasfalrepesztően nevettető és bosszúszomjas üldözés? Rájön és elkezdődik! Nagyon fárasztó ez a humor, mert egyetlen s a végletekig kimerített forrása Eddy testmérete, ami enyhén szólva is csak halványan minősíthető jellemkomikumnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6871