KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/október
MAGYAR MŰHELY
• Turcsányi Sándor: Désiré történelemórái Így néztük mi Jancsó Miklós filmjeit
• Jancsó Miklós: Jancsó Miklós amerikai naplójából

• Kovács András Bálint: Egy meghiúsult beszélgetés története Robert Bresson
HORROR
• Schubert Gusztáv: Az álom napja Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk
• Molnár Gál Péter: Ifjú Frankensteinné Szörnymutációk

• Bakács Tibor Settenkedő: Az ezüstfejű kígyó a farkába harap Andy Warhol filmjei Magyarországon
• Antal István: Bankár és költő Az amerikai kísérletifilm történetéből
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Pannon party Az utolsó nyáron
• Reményi József Tamás: Sem gonoszok, sem ártatlanok Dermedj meg, halj meg, támadj fel!

• Koltai Ágnes: Lenni vagy tenni Luc Besson és a neogiccs
• N. N.: Luc Besson filmjei
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A legyek ura
• Nagy Gergely: A Hegylakó visszatér
• Turcsányi Sándor: Földönkívüli zsaru
• Tamás Amaryllis: A remény útja
• Fáber András: Holtpont
• Hegyi Gyula: A gyönyör rabjai
• Sneé Péter: Az igazi
• Sneé Péter: Ők is a fejükre estek...
ELLENFÉNY
• Nagy Gergely: Mesék és csodák az én Bagdadomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Holtpont

Fáber András

Az Amerikában (s ennek folytán – pénz beszél! – világszerte) megbízhatóan népszerű, vagyis jó ideje tisztes haszonnal eladható álkulturális rabló-pandúr játék – elsőrangú eszközökkel és tizenhatodrangú fantáziával készített – sokadik változata pereg le ezúttal a krimikedvelő magyar néző szeme előtt a producer James Cameron (a Terminator 2. rendezője), illetve a rendező Kathryn Bigelow (vagyis Mrs. Cameron) és üzlettársaik jóvoltából.

Az erőszakolt és bárgyú történetért hol glancos, hol opálosan irizáló, mesteri fényeket villództató operatőri munka kárpótol. Van itt minden: hullámlovaglás nappal, éjjel és viharban, ejtőernyős ugrás csoportosan (a rokonszenves főhős – mellesleg FBI-nyomozó – természetesen sértetlenül ér földet ejtőernyő nélkül is!), bankrablások álarcban (méghozzá volt amerikai elnökök vonásait formázó álarcban) elkövetve, lélegzetállító üldözés, verekedés, lövöldözés, erőszak, szex, sőt némi filozófia (az egyik bandita ugyanis a hindu misztikával rokonszenvez, miért is társai a „bódhi”, vagyis bódhiszattva, magyarul: megvilágosodott lény ragadványnéven emlegetik) – a néző nem mondhatja, hogy nem kap semmit a pénzéért.

Más kérdés, hogy az említett „bódhi” amerikaiul gyanúsan ugyanúgy hangzik, mint a „test” jelentésű body, ami egyszersmind akaratlan utalás a nyers erőnek, a férfiasságnak arra a – némi latens homoerotikával keveredő – kultuszára, amely hagyományosan az amerikai civilizáció egyik támaszát és talpkövét alkotja. Az „adrenalin-lovagok” e kalandjait jól jelképezi a film egyik képsorán látható, letolt nadrágból premier plánban előbukkanó pucér férfifenék, rajta a jól olvasható, nagybetűs felirattal: THANK YOU – „köszönjük”. Vagyis: bújhatunk a gegükbe. Ha akarunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/10 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4226