KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
   1999/március
KRÓNIKA
• (X) : Hontalan hon
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Bori Erzsébet: Tatabánya, Glasgow Skót-magyar
• Vasák Benedek Balázs: Tank, felhő, jegenye Erdély Miklós kívül és belül
• Erdély Miklós: Istentisztelet a valósághoz A happeningről
• Schubert Gusztáv: Filmesek a ravatalnál Halál egyenes adásban
• Tamás Amaryllis: Minden titkok értelme Beszélgetés Dettre Gáborral
• Bóna László: Élet veszélyben Túlélő-magazinok
• Forgách András: Vérontástechnikák Jackie Brown
• Pápai Zsolt: Játék az árnyakkal Stephen King, a rémkirály
• N. N.: Stephen King-adaptációk, játékfilmek, eredeti forgatókönyvek
• Bikácsy Gergely: Lassú terek, olvadó időben Manoel de Oliveira
• N. N.: Manoel de Oliveira filmjei
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Fenékig tejfel Edinburgh
• Kúnos László: Tisztes ipar Svéd filmhónap
• Kúnos László: Hamsun Beszélgetés Jan Troell-lel
KÖNYV
• Kelecsényi László: Moziéletrajz Oxford Filmenciklopédia

• Reményi József Tamás: Látni akarták Putti Lya-repríz
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Őrizem a szemetet 6:3
• Muhi Klára: Bábeli szerelem Natasa
• Gyurkovics Tamás: Árukapcsolás Kalózok
LÁTTUK MÉG
• Lajos Sándor: Szerelmes Shakespeare
• Tamás Amaryllis: Gabbeh
• Turcsányi Sándor: A púpos
• Varró Attila: Nightwatch – Éjjeliőr a hullaházban
• Békés Pál: Good Will Hunting
• Stein Ernő: A nő kétszer
• Vidovszky György: Dolcsi vita
• Mátyás Péter: A csók
• Ardai Zoltán: A játék ördöge
• Köves Gábor: Ronda ügy
• Zsidai Péter: A katona
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pornógólok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A katona

Zsidai Péter

 

Kurt Russell nagyon szűken bánik a szavakkal s nagyon darabosan az embertársaival, a tárgyakkal. Teste tömbökbe dagasztott izompogácsa, tekintete egyenes vonalú, lelke formátlan betonacél. Emlékei azonban dúltak, nem találja helyét, értékeit az új hulladék-konténer-világban: hálátlan lett hozzá a sors.

Ő a katona, a kisemmizett öregek egyike, a generációváltás áldozata –, ebből az érzelmi konfliktusból indít a cselekmény. Az atlétatrikós, tekegolyófejű, fiatal takarító-nemzedék gyorsabban fut, mászik láncra, ügyesebben vív öklével, lábával, mint a pólós aggok. Hiába, a fizikum hypernövelése nem pótolhatja a Predatorból, Rambóból ismert elméleti hadviselés képességét: a bozóttípusú küzdelmekben hogyan tegyük észrevétlenül harcoló szakasszá egymagunkat. A katonát azonban megviseli lelki küzdelme, hiszen új körletében, a szeméttároló bolygón családcentrikus, nyílt szívű emberközösségre talál. Nescafé-reklámok puha gőzeiben oldódik identitása, ahogy majdani kedvese, az asszonyi jóság fölé hajol, s gyógyítja répaszeleteléstől sebzett ujját. Az ismétlőfegyverek, vállról indítható aknaszivarok, nyaki ütőerek, szemgolyók metszéséhez értő hústömeg végre humanizálódik. Mi több, bajnokként öregtársait is a jó útra röpíti, a gonoszokat bünteti, helyreállítva a kifordult világ egyensúlyát. A győzelem nevetést és jóakaratot szül, megtisztítja akár tömeggyilkosok tradícióját is. A szeretet rossz vért ontva elnémítja a fegyverropogást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/03 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4007