KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kód neve: Merkúr

Mátyás Péter

 

 

Bevallom, kedvelem Bruce Willis figuráját. A katonásan felnyírt haj, a borostás arc, a szúrós tekintet érző szívet takar. Valójában a hétköznapi élet örömeire vágyik, családra és barátokra, vagy arra, hogy zsákutcába jutott házasságát megmentse. Pólóban jár, derékig kigombolt ingben és farmerben, a kívülálló szimbóluma az öltönyös és nyakkendős világban. Filmjei ilyen magányos harcost kívánnak, aki kiábrándult és mindent felad azért, hogy a végén mindent megnyerjen – a világot és a személyes boldogságot egyaránt. Dekadens hős ő, a társadalom perifériára szorította, hogy aztán főnixként feltámadva visszatérjen, megvédve bennünket a gonoszok gátlástalan terrorjától. Noha a Drágán add az életed! sorozat vagy Az utolsó cserkész nem írtak filmtörténetet, vitathatatlanul emblematikus jelenségei napjaink tömegkultúrájának.

A mostani opusz alapötlete sokat sejtet. A hírszerzés és a kémelhárítás hatékonysága érdekében kifejlesztenek egy új titkosírást. Ellenőrzés céljából a megfejthetetlennek tartott kódot a titkos telefonszámmal együtt megjelentetik egy rejtvényújságban. A siker kapujában váratlanul megcsörren a telefon, a vonal másik végén egy kilenc éves autista kisfiú kitalálta a kódot. Megkezdődik az embervadászat, ám a fiú Bruce Willisben, a méltatlanul félreállított FBI-ügynökben igazi őrangyalra talál. Sajnos a film innen a sematizmus és érzelmesség irányába indul, felejtetve velünk az alapkonfliktus izgalmas lehetőségeit. A „cégen” belüli elszánt és törtető gyilkosok maroknyi csapata, az ártatlanok belekeveredése a piszkos üzletbe vagy az éjszakai menedéket nyújtó idegen nő alakja Sydney Pollack klasszikusát, A keselyű három napját idézik. Willis ezúttal is összevérezi atlétáját, félrecsapja fejét és ferdén maga elé tartott pisztolyával őrületbe kergeti ápolt és jólöltözött ellenfeleit. A baj csak az, hogy nem hiszünk a cselekményt elindító szituációban. Osztom ugyanis azok véleményét, akik szerint ha egy kisfiú megfejti a kódot, akkor ne a gyereket öld meg, inkább semmisítsd meg a programot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/08 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3768