KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/október
KRÓNIKA
• (X) : Shoot in Hungary
MAGYAR FILM
• Jancsó Miklós: Örök vadászmezők A Magyar Filmesek Világtalálkozójára
• Muhi Klára: Nagytotál Operatőrök
• Molnár Gál Péter: Miként válik valakiből vámpír? Lugosi Béla
• Kőniger Miklós: Egy elfeledett sztár Putti Lya
• Balogh Gyöngyi: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
• Király Jenő: Magyar románc Varrógéptől az írógépig
TITANIC
• Csejdy András: New Age láger Biztonságban
• Nevelős Zoltán: Rémmese a búzamezőkről Philip Ridley két filmje
• Nevelős Zoltán: Repülő hattyúk, krokodilok Telefoninterjú Philip Ridley-vel
• Horányi Attila: Minnesängerek Szeptemberi dalok; Nico ikon
• Forgách András: Aranyhal a pokolban Benjamenta Intézet
• Kömlődi Ferenc: Fekete-fehér, igen-nem Varrat
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Na’Conxipan Részletek egy forgatókönyvből
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Image Égi manna
• Almási Miklós: A fantázia kisajátítása Megatévé
KÉPREGÉNY
• Láng István: A teremtő fürdőköpenye
• Bayer Antal: Képregény és Internet
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vak vezet világtalant Bolse vita
• Reményi József Tamás: Házilagos P. Howard A három testőr Afrikában
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Ments meg uram!
• Csejdy András: Majd’ megdöglik érte
• Schubert Gusztáv: Isten hozott a babaházban!
• Barna György: Az ördög háromszöge
• Harmat György: A hűtlenség ára
• Barotányi Zoltán: A Függetlenség Napja
• Hungler Tímea: Hárman párban
• Mátyás Péter: Twister
KÖNYV
• Báron György: Bíró Yvette: A rendetlenség rendje; Egy akt felöltöztetése
• Nagy Eszter: Erdély Miklós: A filmről
• Kelecsényi László: Truffaut – Hitchcock
• Kelecsényi László: Gervai András: Mozi az alagútban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Truffaut – Hitchcock

Kelecsényi László

François Truffaut vállalkozása, hogy Alfred Hitchcockkal beszélgetve feltárja a bűnügyi film mesterének műhelytitkait, ritka teljesítmény, titokfejtés, akárcsak Hitch minden egyes filmje. A beszélgetéssorozatból az derül ki, hogy a jó kriminek csupán egyetlen szabálya van, amit a műkedvelők és a nézőket lebecsülők folyton megszegnek: a közönséget nem szabad becsapni, be kell avatni őket, hogy annál inkább játszhasson idegeikkel a rendező.

Hitchcock filmjei nagyon egyszerűek, történetei két alapelemre egyszerűsíthetők: a Mac-Guffinre és a suspensere. Az előbbi egyszerű ürügy, kitérő ötlet, ami csak a szereplőknek fontos, az elbeszélőnek nem. (Ilyen például az atombomba a Forgószélben egy évvel Hirosima előtt! Vagy az a titok, amit az idős hölgy, Miss Froy egy dallamba kódolva visz magával a Londoni randeban.) Az utóbbi a narráció, az elbeszélő szerkezet drámaivá fokozása, aminek célja, hogy a néző teljesen a történetmondás részesévé legyen. Ez a feszültségteremtő szándék még az olyan filmekben is működik, ahol nincsen gyilkosság. A Végre egy jó házasság például vígjáték, viszont amikor egy fürdőszoba-jelenetbe Carole Lombard megborotválja Robert Montgomeryt, a nézőtéren ülők közül senki se szeretne a férfi helyében lenni.

A suspense alkalmazásához nem szükséges bűnügyi történet, Truffaut, a mester tisztelő tanítványa megmutatta, hogyan lehet egy szerelmi históriát elmesélni ezzel a módszerrel. A Bársonyos bőrben egyre fontosabb jelentéktelenségek sodorják a főhőst végzete felé. (Eléri-e Pierre Lachenay a lisszaboni gépet? Tud-e cobolyszínű harisnyát venni barátnőjének? Meg tud-e szabadulni ráakaszkodó vidéki ismerősétől? Eléri-e telefonon válófélben lévő feleségét, aki féltékenységében éppen őt készül lelőni?)

Ezt a könyvet legalább kétszer kell olvasni. Elsőre – mintha krimit tartanánk a kezünkben – gyorsan falva az oldalakat. Másodjára lassan, tollal a kézben, filmbarátok számára videó helyett igaz; Hitchcockot a moziban kell nézni, nem a könyvtárszobában.

 

 

TRUFFAUT: HITCHCOCK. MAGYAR FILMINTÉZET-PELIKÁN KIADÓ


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=375