KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/november
KRÓNIKA
• Báron György: Charles Bronson (1920-2003)
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Asa – nisi – masa Fellini Rómái
• Csont András: A jóízlés lovagja Nino Rota
• Ardai Zoltán: Most élünk Fellini démonai

• Ludassy Mária: Ellenforradalmi akvarell Egy hölgy és a herceg
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: A szabadság fátuma Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: Fröccsöntött képek kora Operatőr-kerekasztal

• Vágvölgyi B. András: Kopár szigetek Japán ezredvég
• Kubiszyn Viktor: Az alvilág királya Teruo Ishii
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Szigetek a szárazföldön Karlovy Vary
KÖNYV
• Harmat György: Filmtörténet filmekben elbeszélve Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede …
DVD
• Pápai Zsolt: Téli álom Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A test testamentuma Táncalak
• Pápai Zsolt: Földalatti hullámvasút Kontroll
• Forgách András: Bovaryné, 1955, Connecticut Távol a mennyországtól
• Vaskó Péter: Berlini falfirka Good Bye, Lenin!
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Kegyetlen bánásmód
• Korcsog Balázs: Visszajátszás
• Békés Pál: Lélekszakadva
• Dóka Péter: Se ördög, se angyal
• Köves Gábor: Válás francia módra
• Csillag Márton: Tizenhárom
• Frecska Sándor: A nyugodt város
• Hungler Tímea: Birkanyírás
• Vincze Teréz: Tiresia

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Visszajátszás

Korcsog Balázs

 

Richard Linklater, a „beszélgetős” filmek amerikai mestere korábbi produkciói (a Henyék, a Mielőtt felkel a Nap és a Naplopók) után tovább köszörülte filmnyelvét: legújabb alkotása is egy (Stephen Belber színműve alapján készült) filmes kamaradráma. A film egyetlen helyszínen, egy amerikai kisváros szűkös motelszobájában játszódik, ahol két régi barát, két volt osztálytárs találkozik: Vince (Ethan Hawke), aki tűzoltó és „mellékállásban” drogdíler, illetve John (Robert Sean Leonard), a dokumentumfilm-rendező, akinek a kisvárosban megrendezett filmfesztiválon másnap mutatják be első filmjét. Vince durva és erőszakos, John komoly és megfontolt, szolidabb/szelídebb(nek tűnő) művészlélek. Később, a két jó barát beszélgetésének előrehaladtával azonban fordul a kocka, felcserélődnek a szerepek: a régi közös emlékek felidézése közben ugyanis Vince azzal vádolja meg Johnt, hogy annak idején megerőszakolta a barátnőjét, Amyt. Vince felveszi magnóra John beismerő vallomását, és a magnószalaggal, a kazettával (innen a film címe) megpróbálja zsarolni a barátját. Vince hívására hamarosan Amy (Uma Thurman) is megjelenik a motelszobában, ám „az” igazságra nem derül fény, nem tudjuk meg, hogy mi is történt valójában azon a bizonyos „randin”.

A mindössze három szereplő, az egyetlen és zárt helyszínen történő forgatás és a film társalgási dráma jellege igencsak leszűkíti a rendező mozgásterét, aki a színészvezetésre, illetve a jellemek és karakterek kidolgozására koncentrálva kénytelen kizárólag közeli és félközeli beállításokban elbeszélni a történetet. A drámaian kiélezett helyzetekben Linklater szakít a párbeszédek schnitt–gegenschnitt–anschnittes filmezési és vágástechnikájával, vagyis azzal a jól bevált hollywoodi hagyománnyal, amikor is a dialógus során előbb az egyik, majd a másik felet, végül kettejüket együtt mutatják.

A Visszajátszás „film a filmben” jellegét egyrészt John dokumentumfilmje, másrészt Ethan Hawke és Robert Sean Leonard közös szerepeltetése adja. A két fiatal színész már játszott együtt a Holt költők társaságában, így azt a filmet (a diákkor filmjét) ennek (a fiatal felnőttek filmjének) előzményeként vagy előtörténeteként, illetve megfordítva: a Visszajátszást a Holt költők folytatásaként is nézhetjük. Ez egészen új megvilágításba helyezi a történetet: a két filmet így a két fiú (és a két színész) negatív fejlődés- vagy nevelődési regényének stációiként is értelmezhetjük.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2158