KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/december
KRÓNIKA
• N. N.: 13. Európa Filmhét
• Báron György: Elia Kazan (1909-2003)

• Földényi F. László: Női Krisztusok Lars von Trier hősnői
• Varga Balázs: A kolorádói krétakör Dogville
• Kriston László: Színpadra húzva Beszélgetés Lars von Trierrel
• Vágvölgyi B. András: Az életműépítő és a szerelmes Kill Bill
• Forrai Krisztián: Bang, bang Tarantino-zene
• Strausz László: Hongkongi kapcsolat Kelet, nyugat akcióban
• Strausz László: Ázsia idézőjelben
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szellemmozi Velence
• N. N.: A 60. velencei filmfesztivál díjai
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: A megtalált idő
• Pápai Zsolt: Anya
• Köves Gábor: Grazia szigete
• Vaskó Péter: S.W.A.T.
• Kis Anna: Tokiói tortúra
• Kovács Marcell: Volt egyszer egy Mexikó
• Hungler Tímea: Holdfényév
• Köves Gábor: Kapitány és katona
• Vajda Judit: A tenger
• Csillag Márton: Igazából szerelem

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

S.W.A.T.

Vaskó Péter

 

Mindenki tudja, hogy a legjobb emberanyag az amerikai kommandós: gyors, ügyes, okos, egyszóval egyesíti magában egy komancs, egy ninja és egy Boss fehérnemű-modell erényeit. Gyerekként, kamaszként ilyen bátyat vagy apukát szerettünk volna, aki mindenkit lever a homokozóban.

Egy ilyen spéci brigádról, a Los Angeles-i rendőrség speciális kommandós csapatáról szól a S.W.A.T. (Special Weapons And Tactics) amerikai rendőrreklámja. A történet kaporszakállú akcióklisékből építkezik és a fantázia legkisebb veszélye sem fenyegeti, a párbeszédek pedig lanyha poénokkal fűszerezett átvezető lazítógyakorlatok, amíg helyreáll a hallásunk két tűzpárbaj között. Vétkes pazarlás a felvonultatott jónevű színészek tehetségével.

A sztori röviden: jóképű SWAT-harcost (Colin Farrell) az okostojás kisfőnök lefokozza. A céghez visszahívott régivágású osztagvezető (Samuel L. Jackson) azonban felismeri benne a rádiumfénnyel sugárzó tehetséget és beveszi a csapatába. Mit ad az élet, a városban megjelenik a gonosz, aki az új trend szerint egy jóízlésű, ám egészen romlott és galád francia ficsúr (hol vannak már az NDK-s meg kínai csibészek). A csapat feladata, hogy a foglyul ejtett rókaképű gallt A-ból B-be szállítsa, a frank ördög azonban 100 millió dollárt ajánl bárkinek, aki megszökteti. Képzelhetik mennyi drága autót törnek össze, 7.62-es skulót gyorstüzelnek el, és mennyit szolgálnak és vérzenek hőseink, mire a tengerentúli salátazabálónak arcára fagyaszthatják a cinikus mosolyt.

Egyébként jobb, ha inkább elképzelik, mert valahogy döcögősre sikerül az a pörgés, ami egy ilyen „full speed, no brain” mozi esetében az első és szinte egyetlen feltétel. Ha nem vagyunk együtt gyomorból a törzsi ösztönökkel és high-tech kütyükkel egyaránt felszerelt hősökkel, szorítva, nehogy a kötelező esztétikus sérüléseken kívül (nem élhetek váll-lövések nélkül) nagyobb bajuk essen, akkor egy lyukas kevlár-mellényt nem ér az egész. És itt most valahogy hiába az akarás, nem húz a motor. Pedig a csapat minden tagja (a kötelező kommandós amazont, Michelle Rodriguezt is beleértve) nagyon macsó: nyomják a szlenget, hagymával eszik a hamburgert és nem dohányoznak. Mégis úgy érezzük, hogy palira vesznek: a belügyminisztérium butuska reklámfilmjét látjuk, melyből megtudhatjuk, hogyan tiszteljük a tekintélyt, mennyit ér a fegyverbarátság, illetve hogy függ össze hazafiasság és kockahas.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2020