PapírmoziPapírmoziBayer Antal
Európai képregény
Hála a mozinak, 2012 már megint a kis gall harcos éve. A Vác és Komárom környékén rögzített britanniai jelenetekhez Edouard Baer személyében ugyan újabb francia színészt sminkeltek Asterixnek, de Gérard Depardieu 1999 óta kimozdíthatatlan Obelix szerepéből. Borítékolható, hogy a film ugyanúgy kap majd hideget és meleget, mint a korábbiak, és abban is biztosak lehetünk, hogy a többség azt mondja majd: a képregény jobb.
Az összehasonlítást a magyar olvasók az októberre előre jelzett premier környékén tehetik meg, és az akkor megjelenő két magyar kötettel együtt idén összesen négyet vehetnek a kezükbe. A már tavasszal megjelent Főnökviadalnak az a különlegessége, hogy lényegében az első, amely Asterixék falujában játszódik, és pont a falu jövője forog kockán, hiszen egy ősi hagyományra hivatkozva egy Róma-barát törzsfőnök kihívást intéz a varázsital nélkül maradt Hasarengazfixhez. Kiváló alkalom a mellékszereplők részletesebb bemutatására, amit pedig még továbbvisz az olimpia alkalmából előrehozott, eredetileg 12. kötet – amelyet annak idején is egy olimpiára időzítettek, még 1968-ban. Valamennyi kötetet a szokásos felújításnak vetették alá a francia kiadónál, kétségtelenül szebbnek néznek ki az eredetiknél. Kár, hogy Uderzo hagyta magát elragadtatni az alkalomtól, és új címlapot rajzolt az olimpiás epizódnak, amelyen a kötetben csak emlegetett, de soha meg nem jelenő Julius Caesart bosszantják Asterixék – ez kissé félrevezető.
Asterix: A főnökviadal; Asterix az olimpián. Színes, puhafedeles, kötetenként 44 oldal. Kiadó: Egmont.
Comics
Tovább dübörög az utóbbi másfél év sikersorozata, tavasszal már magyarul is a negyedik kötetéhez ért Robert Kirkman képregénye. A zombis címlapok dacára az élőhalottak egyre inkább a háttérbe szorulnak, a történésekben, fordulatokban, konfliktusban szinte csak díszletként, amolyan állandó, de nem azonnali fenyegetésként vannak jelen. A valóságshow-szerű történetvezetés biztosítja az izgalmakat, és bár az írónak szemmel láthatóan vannak kedvencei, akikkel hosszabb távon tervez, ebben az univerzumban bármi bármikor bekövetkezhet.
Walking Dead 2-4. Fekete-fehér, puhafedeles, kötetenként 136-144 oldal. Kiadó: Képregény.hu.
Magyar füzetek
Olyan jellegű kultúrája egészen biztosan nem fog kialakulni a képregénynek Magyarországon, mint Amerikában. Az amerikai képregénykultúrának jó 80 éve a comic book formátum a központi eleme, havi-kéthavi megjelenéssel. Miközben „odaát” ez a formátum kezdi elveszíteni a hegemóniáját a mindenféle graphic novel-nek címkézett kötetekkel szemben, nálunk mintha most folynának kísérletek valami hasonlónak a meghonosítására – legalább kinézetben, hiszen a terjesztési lehetőségek magyar képregényeknél erősen korlátozottak. Talán a közelmúltban indult két fantasy-sorozat jutott ehhez a legközelebb.
Sajnos, a havi-kéthavi megjelenés hiányában a fíling átvétele nehezen működik. Mindkét csapat nagyívű történetben gondolkodik, és bár az alkotók elég fiatalok ahhoz, hogy öt év múlva is lelkesen dolgozzanak az első ciklus felének a lezárásán, reálisan gondolkodva jobb lett volna ennél valamivel kevésbé ambiciózus vállalásba kezdeni. Igaz, mind az Árpa Attila nevével fémjelzett Sötét kor, mind a számítógépes játékok világából érkező Nemeskéri Attila ötletéből kibontakozó Swords szándéka szerint jövedelmezőbb médiumok felé tervez nyitni, ami siker esetén bőségesen megtérítené a befektetést.
Mint folytatásos képregények azonban számos gyerekbetegségben szenvednek. A Sötét kor első epizódja a képek ritkítása miatt is túl lassan indul be, a Swords harmadik füzete az apró panelek szaporításával próbálja felturbózni a cselekményét. Bár kíváncsian várom a folytatást, bosszankodom, hogy nem nagyon akarnak megszületni ugyanezen a színvonalon pár hónap alatt megvalósítható, zártabb projektek.
Sötét kor 1. Színes, irkafűzött, 28 oldal. Kiadó: Turul Publishing. Swords 3. Színes, irkafűzött, 28 oldal. Kiadó: Phantom Shock Kft.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 797 átlag: 5.67 |
 |
|
