KEZDŐLAP KERESÉS LAPOZÓ FÓRUM LINKTÁR KAPCSOLAT IMPRESSZUM
 

GYORSKERESÉS:

  >>Bejelentkezés

RÉSZLETES KERESÉS

LAPOZÓ

HÍREK
ELŐFIZETÉS
GYIK/FAQ
ARCHÍVUM
FRISS SZÁM

BLOG

 








 P a r t n e r e i n k : 





 T á m o g a t ó k : 

NKA NFI MMA

Üdvözöljük a Filmvilág honlapján!

Friss számunkból – 2024/07
MAGYAR PANTHEON
Gelencsér Gábor: Film és Világ. Schubert Gusztáv 1955-2024
Szekfü András: Makai, az én vagyok. Életút-interjú András Ferenccel – 2. rész

MAGYAR MŰHELY
Gelencsér Gábor: Elveszett illúzió. Gazdag Gyula filmjei – 2. rész
Gerencsér Péter: Dekonstruált emlékezet. Nagy Anikó Mária – Lukácsy György: 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója
Vajda Judit: Budapesttől Madridig, egyhuzamban. Mándi Ferenc: 2550

COPPOLA
Kiss Dalma: A gép forog, az alkotó pihen. Francis Ford Coppola
Varró Attila: Sekély vízben. Park Chan-wook – Don McKellar: A szimpatizáns
Greff András: Kapitalipszis most. Sam Wasson: Út a Paradicsomba – A Francis Ford Coppola sztori

SCI-FI SOROZATOK
Borbíró András: Héjanász a homokon. A Mad Max-széria
Andorka György: Isteni invázió. D.B. Weiss – Rose Cartwright – David Benioff: A 3-test-probléma
Kovács Patrik: A Kánaán küszöbén. Geneva Robertson-Dworet – Graham Wagner: Fallout
Fekete Tamás: Élő bolygó. Joseph Bennett-Charles Huettner: Scavengers Reign

KÉPREGÉNYLEGENDÁK
Koós István: Az apokalipszis képregénye. Thierry Terrasson: Yiu

A MŰFAJ MESTEREI
Varga Zoltán: A kaleidoszkóp-szemű rendező. Roger Corman – 1926-2024

KÖNYV
Kránicz Bence: Akitől az ördög rendelt filmet. Daniel Kehlmann: Mozgókép

FESZTIVÁL
Pauló-Varga Ákos: Szerepjátszók. Cannes 2024
Rudas Dóra: Meséljek még! Friss Hús rövidfilmfesztivál

KRITIKA
Buzsik Krisztina: Vérvörös köd. Rose Glass: Kivérző szerelem
Huber Zoltán: Toxikus fluiditás. Ira Sachs: Passages
Gyöngyösi Lilla: Westernhős kerestetik. Kevin Costner: Horizont – 1 rész

FILMIO

MOZI

STREAMLINE MOZI

PAPÍRMOZI




Egy szám ára csak 680 Ft!
Előfizetéssel csak 600 Ft!




Cikkajánló
Schubert Gusztáv: Jefferson Párizsban (1996/08)

Jefferson Párizsban. Van-e honunkban, kinek szívét e cím meg ne dobogtatná? Legalább annyira, mint mondjuk a Petőfi Mezőberényben. Aligha, saját Pantheonunk nagyjainak életét sem ismerjük, az a fajta filmsztároknak kijáró heves érdeklődés pedig, amely az amerikaiak nem csekély részét arra készteti, hogy életében legalább egyszer elzarándokoljon a Fehér Házba, a Lincoln Memorialhoz, mérföldes sort kivárva felliftezzen a Washington-obeliszk süvegébe, mifelénk végképp ismeretlen. Ha mégis volna bennünk hajlandóság egy hajdanvolt amerikai elnök hálószobájába beleskelni, elveszettnek fogjuk magunkat érezni eme legendás biográfia második fejezetében. A filmben bőséggel sorjáznak ugyan utalások Jefferson elő- és utóéletére, de az elejtett félszavakból az amerikai történelemben járatlan néző ugyan össze nem rakja, hogy mi volna itt a dráma. Pedig érdekes sors, izgalmas karakter sejlik elő a történetből. Jeffersonban együtt él a vidéki remete és a világtörténelmet formáló politikus (ő szerkeszti meg a modem demokrácia alapszövegét, a Függetlenségi Nyilatkozatot, 1784-89 balsejtelmű éveiben párizsi nagykövet, 1801-1809 között az Egyesült Államok elnöke), a lelkesült demokrata és a rabszolgatartó, aki virginiai földbirtokosként százötven feketének parancsol, igaz, meglehetős szelíden és jóakarattal. És végezetül ott a szellem embere, akinek pedáns életét látszatra teljesen kitölti a polihisztor szenvedély (amatőr természetbúvár, paleontológus, építész, filológus, könyvgyűjtő), hogy aztán egy óvatlan pillanatban elragadja a test ördöge. Ez utóbbi egyébként rendre megtörténik az Ivory-hősökkel. Párizsba, Indiába, Firenzébe menni ezekben a filmekben nem ártatlan turistapasszió, hanem boldog kárhozat, szabadulás az erkölcsi drillből. Jeffersont, az emelkedett szellemű államférfit szép lassan a maga képére formálja a rokokó erotika és a közelgő forradalom hőhullámaitól lázas Versailles léha apokalipszise, egy romantikus angol lady-vel keveredik veszedelmes viszonyba. A hősszerelmes szerep a rizsporos nagyvilági szépség oldalán mégsem illik igazán a tagbaszakadt telepes származékra, a kudarc réme elől otthonosabb kalandba menekül, kislányának néger pesztonkáját csábítja el. A bő gyermekáldással járó, de ügyesen leplezett kapcsolat titka csak Jefferson elnöksége alatt pattan majd ki, országra szóló botrányt okozva. Ivory hosszadalmas filmjébe e drámai végkifejlet már nem fért bele, igaz a Fej és a Szív vitáját pasztelles könnyedséggel elbeszélő Szoba kilátással és a Howard’s End ismerete nélkül Jefferson párizsi tragikomédiája sem lesz túlontúl világos. Gondolom a Jefferson Monticelloban és a Jefferson Washingtonban majd mindent megmagyaráz....

[tovább...]

 
Cikkek kommentjei
Szerző, cím, évfolyamlegfrissebb 
1. Melocco Miklós: Képhalmaz 1979/10 (1 komment)2020-02-08 18:50
2. Gelencsér Gábor: Psyché 2017/09 (1 komment)2019-01-08 22:46
3. Báron György: Poppy és Scottie autóba ül 2008/12 (1 komment)2018-08-31 09:01
4. Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít 1998/10 (1 komment)2018-07-15 18:09
5. Kelecsényi László: És akkor a Psota… 2016/05 (1 komment)2018-04-29 20:40