Gyanítottuk már húsz-harminc évvel ezelőtt is, hogy B.B. nem intellektuális alkat. A színésznő visszaemlékezései, amelyek nemrég jelentek meg (a párizsi Grasset kiadónál), sem cáfolnak rá ezekre a sejtelmekre. A napisajtó csak a kivel-hogyan-hányszor kronológiáját csemegézte ki a hatodfélszáz oldalas kötetből. Pedig tartogat ez a visszaemlékezés meglepetést is az olvasónak. Arra például csak e vaskos könyv olvasatán döbben rá az ember, hogy a Bardot-jelenségben mekkora része volt Marilyn Monroe-nak. Hogy B.B. minden provokációja, minden lázadása ellenére is mennyire megmaradt nyárspolgárnak. És hogy mindig is tősgyökeresen francia volt, elkötelezetten kékfehérpiros, hogy azt ne mondjam, cocorico....