KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az élet szép

Ambrus Katalin

 

A film iskolapéldája annak, hogyan lehet egy nem odaillő befejezéssel megkérdőjelezni az egész mű hitelességét, s erre még az a tény sem mentség, hogy Csuhraj – A negyvenegyedik, a Ballada a katonáról, a Tiszta égbolt neves rendezője – filmjének optimista befejezésével az olasz producer kívánságának engedett.

A „féltörténelmi” film Portugáliában játszódik a Salazar-féle diktatúra idején. A téma: miként válik egy politikailag közömbös egyén az antifasiszta ellenállás aktív harcosává – még hálásnak is nevezhető. Fejlődésének stációi jól követhetőek. Antonio, a katonatisztből lett sofőr, már harci repülős korában tiltakozott az ártatlan emberek meggyilkolása ellen, majd leszereltetése után véletlenül kapcsolatba kerül az ellenállókkal, s szerelme érdekében pillanatnyi közösséget vállal velük. Ám szeretne baj nélkül élni, de válaszút elé kerül, s döntenie kell: eszköze lesz-e az elnyomó hatalomnak, vagy vállalja a harcot, s az ezzel együttjáró létbizonytalanságot. Antonio az utóbbit választja. Meg kell küzdenie az őt árulónak tartó ellenállók bizalmatlanságával. Bebizonyítja hozzájuk-tartozását, sőt megszervezi a politikai foglyok börtönből való szökését is. Menekülnie kell, de szerencséjére éppen kéznél van egy repülőgép, amellyel szép szerelmese társaságában elrepül.

Nem szükségszerű, hogy egy politikai film tragikus „véget érjen”, de ebben az olasz politikai és kalandfilmekre jellemző elemekből is építkező alkotásban a „szárnyaló” befejezés súlytalanítja az egész mű mondandóját. „Az élet szép” lehet jelmondata a diktatúra ellen, harcolóknak, ám naiv beteljesülése a filmben optimizmust sugall ugyan, de egyben mesévé is lágyítja a művet (s a történelmet).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7245