KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
   2019/július
AGNES VARDA
• Margitházi Beja: Szem, kéz, kamera, Agnès Agnès Varda 1928–2019
CANNES
• Gyenge Zsolt: Műfajok alkonya Cannes
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Mint gyerek a játszótéren” Beszélgetés Ragályi Elemér operatőrrel – 2. részÉletműinterjúnk folytatása: Dögkeselyű, Hollyw
• Hirsch Tibor: Új múlt, új sötét A történelmi film színeváltozása
• Várkonyi Benedek: „Soha nem volt brahista” Beszélgetés Dér Andrással
• Zalán Márk: Múltidézés Erőss Gábor: A történelmi filmek szociológiája Múltidézés
KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓ
• M. Tóth Éva: Animált idők Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film
• Herczeg Zsófia: A sokszínűség egysége Kecskeméti Animációs Filmfesztivál
ANCIEN RÉGIME
• Kálovics Dalma: Férfiszerepben Riyoko Ikeda: Versailles rózsája
• Kovács Ilona: Casanova szerelmei Csábítás és balsors
• Fekete Tamás: Rizsporos szerelmek Casanova – Az utolsó szerelem
BRIAN DE PALMA
• Vízkeleti Dániel: Miénk a világ? Brian De Palma: A sebhelyesarcú
• Varga Zoltán: Pisztoly az asztalon Dominó
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Mocskos zsaruk Reno 911!
• Baski Sándor: Amikor a valóság berobban Csernobil
• Huber Zoltán: Egynyári kaland Gourmé lángos
• Greff András: Vörös és fehér Frant Gwo: The Wandering Earth
KRITIKA
• Huber Zoltán: A játéknak nincs vége A John Wick-trilógia
• Ádám Péter: Együtt megyünk Barátok jóban-rosszban
MOZI
• Baski Sándor: Yao utazása
• Vajda Judit: Pajzán kíváncsiság
• Lovas Anna: Éretlenségi
• Pethő Réka: Rocketman
• Barkóczi Janka: Szerelem második látásra
• Kovács Kata: Csekély esély
• Soós Tamás Dénes: Bajnokok
• Tüske Zsuzsanna: Ma
• Huber Zoltán: Pompon klub
• Benke Attila: Aladdin
• Fekete Tamás: Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül
• Kránicz Bence: X-Men: Sötét Főnix
• Alföldi Nóra: Pokémon: Pikachu, a detektív
• Varró Attila: Godzilla II: A szörnyek királya
DVD
• Varga Zoltán: Sárkány és papucs
• Kovács Patrik: Arizonai ördögfióka
• Pápai Zsolt: Csak egyszer élünk
• Géczi Zoltán: Mimic – A Júdás faj
• Benke Attila: Bizalmas jelentés
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Sárkány és papucs

Varga Zoltán

Magyar, 1990 – Rendezte: Hernádi Tibor. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: Independent. 72 perc.

 

Nem tartozik a klasszikussá nemesedett egész estés magyar rajzfilmek közé az 1990-ben bemutatott Sárkány és papucs, ám egyáltalán nem érdektelen darab. A Pannónia Filmstúdió kései tétele részben a pécsi műhely munkája; rendezőként Hernádi Tibor jegyezte, aki korábban a Pannónia külföldi megrendelésre kivitelezett rajzfilmjeiben (Az idő urai, 1981; Félix, a macska, 1988) meghatározó szerepet töltött be. Hernádi karikaturisztikus rövidfilmjei megelőlegezték ugyan a Sárkány és papucsot, ám a filmet Dargay Attilához fűzi a legszorosabb kötelék. Dargay (Nepp József mellett) társíróként, továbbá grafikai tervezőként és dialógus-rendezőként vett részt a munkálatokban, ráadásul egyedi filmjei, a Variációk egy sárkányra (1967) és a Pázmán lovag (1973) is az Arthur király világát parodizáló rajzfilm előképei.

Bár a főcímen nem olvasható, a Sárkány és papucs Szerb Antal novellája, a Szerelem a palackban igen laza adaptációja; mindkettő az udvari szerelem lovagi hagyományát állítja pellengérre. A rajzfilmben nem a szerelemből „kigyógyuló”, éppen ellenkezőleg: a Merlin varázspudingja által Guinevra királyné megszállottjává váló Lancelot okoz bonyodalmakat – valódi kedvesét elhanyagolja, Arthur király lovagi tornáit tönkreteszi, imádottját az őrületbe kergeti, s még az ártalmatlan, nyugdíjba vonult sárkány, Góliát békés mindennapjait is fölforgatja. A szellemes szituációk élvezeti értékét rontják a ritmus és a látványalkotás problémái, amelyek a setesuta figuramozgatásból és a főbb szereplők elnyújtottnak ható beszédstílusából erednek. A cselekményhez szorosan nem tartozó epizódoknak köszönhetők az igazán virgonc ötletek: a kerekasztalnál előadott tanmesében a király összefüggéstelen szavainak megfelelően változik medvéből oroszlánná, remetéből baziliszkusszá az ellenfél; míg a varázsgömbben nézett Hófehérke-paródiát – a rajzfilmet a rajzfilmben – a boszorkány „dokumentumfilmként” méltatja. Ugyancsak az önreflexivitást erősíti, hogy a Mikó István hangján vihogó – és dalra fakadó – izgága udvari bolond, Lancelot költői vénával megáldott lova, Olivér, vagy éppen a horgászásba belefeledkező Góliát többször kiszól a nézőkhöz. Ezek az eleven figurák valósággal „lejátsszák” a vászonról a főszereplőket.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14166