KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
   2017/május
MAGYAR MŰHELY
• Murai András: Üzen a múlt Kovács András történelmi filmjei
• Kővári Orsolya: Természetes képesség Andorai Péter
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
VAD AFRIKA
• Barkóczi Janka: A mesebeli Afrika Vadászok, kincskeresők, telepesek
• Schreiber András: Afrikai vadásztaplók Ulrich Seidl: Szafari
• Baski Sándor: Fekete végzet Tabu
ANIMÁCIÓS STÚDIÓK
• Pernecker Dávid: Bábként felnőni Laika Stúdió
• Dobay Ádám: A mester és tanítványai A Ghibli-stúdió
• Varga Zoltán: A végtelenbe – és tovább! Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Variációk egy témára Hong Sang-soo
A KÉP MESTEREI
• Forgács Iván: Szerző vagy operatőr? Szergej Uruszevszkij
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Fojtogatja a jelent Friss Hús
• Szalkai Réka: Amerikai tigrisek Rotterdam
• Báron György: Az alkony kápráztató fényei Zágráb
TELEVÍZÓ
• Teszár Dávid: Ez Spárta! Ultra
KÖNYV
• Zalán Márk: Kávé és pite nélkül Mark Frost: Twin Peaks titkos története
FILM / REGÉNY
• Kránicz Bence: A testtelen Krisztus apostola Masamune Shirow: Ghost in the Shell
• Andorka György: Kapunyitási pánik Rupert Sanders: Páncélba zárt szellem
KRITIKA
• Sepsi László: Változatok evolúcióra Az univerzum története; Élet
MOZI
• Schubert Gusztáv: A tökéletes gyilkos
• Teszár Dávid: Szívvel-lélekkel
• Vincze Teréz: Az utolsó család
• Varró Attila: Frantz
• Barkóczi Janka: Elveszve Párizsban
• Kovács Kata: Vén rókák
• Baski Sándor: Vademberek hajszája
• Kránicz Bence: Power Rangers
• Sándor Anna: A szépség és a szörnyeteg
• Benke Attila: Pingvinek vándorlása 2.
• Sepsi László: Bye Bye Man - A rettegés neve
• Huber Zoltán: Halálos iramban 8.
DVD
• Pápai Zsolt: A forradalom napján
• Szoboszlay Pál: Egy nemzet születése
• Hegyi Pál: Lulu a hídon
• Soós Tamás Dénes: A boncolás

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Ultra

Ez Spárta!

Teszár Dávid

Simonyi Balázs és versenytársai hosszú futására mindig számíthatunk. Ultramaraton-dokumentumfilm külső és belső tájakon.

 

Simonyi Balázs nem viccel, amikor a futásról van szó: 2008 óta űzi ezt a sportot, futással foglalkozó saját blogot ír (nemaze.blog.hu), írt egy hosszú esszét a futófilmekről a Filmvilágba (2015/10), és előadást is tartott már a témában (A futás mint tevékenység és filozófia – Vírus klub). Eddigi tévés dokumentumfilmjeiben nem foglalkozott még a kérdéskörrel, a Tour (2009) című rövidjében viszont érintette már a mozgást az álmodozó Anti személyében, aki közel kétszáz kilométert tervezett biciklizni egy hegyi szakaszon. Az HBO égisze alatt készített Ultra a szerző első egészestés dokumentumfilmje, amely legkedvesebb szenvedélyét, a futást, azon belül is az extrém hosszútávfutást emeli a középpontba a Spartathlon névre hallgató, 246 kilométeres ultramaraton kapcsán. A versenyzőknek (köztük a rendező-színész Simonyival) ezt a brutális, Athén és Spárta közötti távolságot kell teljesíteniük 36 órán belül.

Simonyi minden tekintetben ambíciózus alkotása öt sportolót követ végig: egy francia apát és a vele együtt versenyző fiát (miközben az anyuka autóval követi és segíti őket), egy német hölgyet, egy magyar úriembert és magát a rendezőt, aki már négy alkalommal teljesítette ezt a megmérettetést. A verseny és a futók fizikai és lelki állapotának bemutatásán kívül képet kapunk az egyes szereplők múltjáról és motivációjáról is: a német hölgy esetében a precízen kimért információvisszatartási stratégia egy játékfilm dramaturgiáját idézi. A narratíva maga is játékfilmes ihletettségű, hiszen Joseph Campbell, a világhírű összehasonlító mítoszkutató által Az ezerarcú hősben leírt „hős útjáról” van szó, amely valamennyi nagyvászonra álmodott mítoszremix alapját képezi (egyúttal pedig minden forgatókönyvíró-tanonc kötelező olvasmányának számít).

Az Ultrában a változatos domborzati és időjárási viszonyok a futóhősök tudatállapotaira rímelnek: külső és belső tájakat barangolnak be, miként arról az alkotás szemléletes posztere is tanúskodik, amely egy emberi figurán belül ábrázol egy centripetális, önnön középpontja felé tartó örvénylést. Ezen a befelé tartó spirálon futnak mind a szereplők, mind pedig a plakát apró figurái. Ahogy azt a rendező mellett a másik magyar futó megjegyzi, ilyen extrém terhelés mellett állandóan határokba, küszöbökbe ütközik az ember: a saját belső küszöbeit szükséges átlépnie, amelyeket (Bulwer-Lytton kifejezésével élve) a „küszöb őrzői” védenek. Mivel a hétköznapi, nyolctól-négyig rutinegzisztencia kizárja a lélek mélységeit és magasságait megnyitó önbeavatás lehetőségét, ezért – jórészt tudattalanul – az emberek különböző felfelé (vagyis befelé), illetve lefelé (vagyis kifelé) tartó ösvényeket választanak maguknak: önpusztító függőségekbe és mániákba menekülnek, vagy mint az Ultra esetében, konstruktívabb formába öntik az emberben rejlő elementáris öntranszcendálási igényt. Persze az ultramaraton-futás is elmehet a görcsös teljesítménykényszer és az arrogáns nagyzolás irányába, de Simonyi munkája nem erről tudósít: őszinte együttérzéssel és meglepően sok humorral mesél az egyéni korlátok meghaladásáról és a küzdés heroizmusáról. A direktor sikerrel érzékelteti e grandiózus próbatétel nyersességét és intenzitását a test fokozatos kisebesedésétől a szélsőséges érzelmi hullámvasúton át az ébrenmaradás vagy épp az éjszakai hegymászás nehézségéig. És mindezt miért? Miután megérintették a célt jelző spártai hoplita-szobor lábát, a versenyzők nyereménye csupán egy babérkoszorú: nyilvánvaló, hogy itt belülről fakad a motiváció és mindenki kizárólag önmaga előtt bizonyít. Vision quest (amerikai indiánok) és walkabout (ausztrál bennszülöttek) híján ez lenne a modern nagyvárosi ember kínkeservesen örömteli (vagy örömtelien kínkeserves) önbeavatási rítusa.

Noha egy monoton tevékenységet dokumentál, az Ultra egy pillanatra sem válik vontatottá, amely elsősorban a jó arányérzékű struktúrának (versenyzői perspektívák, múltbéli életképek és gyönyörű drónfelvételek váltakoznak), a tehetséggel kiválasztott hétköznapi hősfiguráknak és a már említett szellemes humornak köszönhető, amely néha olyan hatást kelt, mintha meg lenne írva. Kiváltképp üdvözlendő az a hír, hogy ez a kiemelkedő és inspiratív munka nemcsak az HBO-n lesz elérhető, hanem a magyar moziforgalmazásba is bekerül majd.

 

ULTRA – magyar dokumentumfilm, 2017. Rendezte: Simonyi Balázs. Kép: Hernáth Csaba, Lovasi Zoltán. Producer: Józsa László, Simonyi Balázs. Vágó: Thomas Ernst. Szereplők: Simonyi Balázs, Szabó Béla, Táncsics Judit. Gyártó: HBO Europe, Speakeasy Project, Anemon Productions. Forgalmazó: Mozinet. 83 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/05 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13189