KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/április
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: A nők éve Filmrendezőnők a magyar filmben
• Kovács Ágnes: Vörös tapétán tengerkék virágok A Szindbád színdramaturgiája
• Hirsch Tibor: Azt üzente… Mit is? Magyar történelmi filmek: 1848-49
• Benke Attila: Thriller és történelem Szász Attila-portré
REBELLIS KLASSZIKUSOK
• Nagy V. Gergő: Amikor a kurva leveri a poharat Nicolas Roeg (1928-2018)
• Varga Zoltán: Vér és piros esőköpeny A Ne nézz vissza! és a giallo
• Vágvölgyi B. András: Luk a lelken Mak (1932-2019)
ÚJ RAJ
• Lichter Péter: Roncsköltészet, neonfényben Harmony Korine
LEGENDÁS ZSÁNERFILMESEK
• Géczi Zoltán: Tűzben edzett rendező Ringo Lam (1955-2018)
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
• Borbíró András: Gép testben ép lélek Mesterséges intelligencia
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
• Szép Eszter: Apa, anya, űrháború Brian K. Vaughan – Fiona Staples: Saga
PANORÁMA
• Gerencsér Péter: Kertektől a közügyekig Új szlovák dokumentarizmus
FESZTIVÁL
• Csákvári Géza: Tévedések végjátéka Berlin
HATÁRSÁV
• Zalán Márk: Szabadon álmodni David Lynch – Kristine McKenna: Aminek álmodom
• Kránicz Bence: A lynchesláda titkai David Lynch: Small Stories
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Utánuk a tűzözön Brexit: Háborúban mindent szabad
• Huber Zoltán: Hatalommániák Billions (Milliárdok nyomában)
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Most van most Carpe diem
• Margitházi Beja: Élet és halál a kriptában Üres lovak
• Gelencsér Gábor: Az Éden: keletre Látomás
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Eszmény vagy halál Jimmy Chin – Elizabeth Chai Vasarhelyi: Free Solo
MOZI
• Alföldi Nóra: Egon Schiele: A halál és a lányka
• Pethő Réka: Mary Shelley
• Benke Attila: Egy ország, egy király
• Varró Attila: Családi bunyó
• Kovács Kata: Bocsáss meg, kedvesem!
• Barkóczi Janka: Egy fiú hazatér
• Sándor Anna: Életem értelmei
• Kránicz Bence: Marvel Kapitány
• Fekete Tamás: Claire Darling utolsó húzása
• Baski Sándor: Pezsgő és macaron
• Roboz Gábor: Interjú Istennel
• Pazár Sarolta: Itt járt Britt-Marie
DVD
• Benke Attila: A férfi mögött
• Kovács Patrik: Torta
• Géczi Zoltán: Így ne legyél elnök
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Vörös, nagydarab és a pokolból jött

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cybervilág

Macromedia Flash

Berta László

Bevezetés a flash-technikába.

 

A FutureSplash fejlesztői 1996-ban mutatták be a merőben új, internetes alapon nyugvó multimédia-alkalmazást. A program forradalmat indított: az addig elterjedt pixelgrafikus eljárásokkal szemben – amely a képet képpontok összességeként tárolja – vektorgrafikus módon, vagyis koordináta-pontok szerint ágyazott alakzatokat a honlapokba. A fejlesztés lényege, hogy a vektorgrafikus alakzatok eltárolásához sokkal kevesebb adat kell, ráadásul ezek az alakzatok minőségromlás nélkül átméretezhetők, tetszés és szükség szerint nagyíthatók vagy kicsinyíthetők. A FutureSplash fejlesztői a Microsofttal és a Disneyvel kötöttek stratégiai szövetséget, majd 1996 novemberében a Macromedia Inc. felvásárolta a fejlesztő céget, és decemberben közreadta a Macromedia Flash névre keresztelt software 1.0 verzióját. A program legjelentősebb újdonsága a „shape morphing” funkció volt, mely kulcskockás – keyframe – megadással számolja az animáció változását, így a fázisrajzok elhagyhatóvá váltak. Rövidre rá a Macromedia közzétette a böngészőkbe beépített pluginját (Flash Player™), mely segítségével az elkészített mozik platformtól függetlenül lejátszhatóvá váltak. Már ez sem lett volna kevés, a program azonban sokkal többet tudott: az opciók közt különböző grafikai fájlok importálása, MP3 minőségű hang, bármikor kiértékelhető és megjeleníthető űrlapok alkalmazása szerepel. Az igazi áttörést 2001 hozta, amikor megjelent az ActionScript továbbfejlesztett verziója, amelyet idén váltott ki a V2.0: az új alkalmazás könnyedén megbirkózik a legismertebb videóformátumokkal, vagyis Quicktime-, AVI-, MPEG-mozikat importálhatunk a programba. A Flash ezáltal mindentudóvá vált, interaktív honlapok, játékok, prezentációk, multimédiás CD-k, illetve rövidfilmek egyaránt készíthetők a programmal. A Macromedia azóta folyamatosan bővít és töretlen ívben szárnyal, a versenytársak pedig szélvésszerű tempóban fejlesztenek, hogy beérjék a piacvezetőt – ez a versengés leginkább a felhasználók számára üdvös, hisz évről-évre jobb, a korábbiaknál okosabb és barátságosabb verziókat kaphatnak kézhez. Így a Flash, mint univerzális alkalmazás, újabb és újabb területeket hódít el, konkurens alkalmazásokat küldve korkedvezményes nyugdíjba. A Macromedia gazdag portfoliójának legfrissebb csodafegyvere a Flashlite, amely segítségével a cég betört a mobiltelefonok innovatív és jövedelmező piacára –már nem kell sokat várni rá, hogy kedvenc Flash-animációinkat és játékainkat telefonunkon futtassuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/12 36. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2390