KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/október
MAGYAR HOLOCAUST
• Gelencsér Gábor: Láthatatlan történet Magyar film és a holokauszt
• Báron György: Egyszer volt... Magyar dokumentumfilmek a holocaustról
MAGYAR MŰHELY
• Harmat György: Ha a szellem szabad Első és utolsó filmek
• Varga Balázs: Hét az egyben Szabadesés
• Erdélyi Z. Ágnes: Az új hullám édes könnyűsége Beszélgetés Török Ferenccel
• Sipos Júlia: Riksaláz Beszélgetés Somogyvári Gergővel
EASTPLOITATION
• Sághy Miklós: Eastploitation Kelet-európai leánykereskedelem
• Margitházi Beja: Lassú gyors Viktória – A zürichi expressz
SÖTÉT BŰNÖK
• Baski Sándor: A lazaság romantikája Elmore Leonard bűnregényei
• Varró Attila: A negatív tér Klasszikus noir képregények
• Kovács Marcell: Az örök város Sin City: Ölni tudnál érte
• Roboz Gábor: Orvos a műtőasztalon Ray Donovan
• Sepsi László: Elveszve Európában Kétarcú január
SZÉP ÚJ VILÁGOK
• Sándor Anna: Szép új világ – ősi hagyomány Tini-disztópiák
• Jankovics Márton: Sokadik nekifutás Az útvesztő
• Andorka György: Belső űr A zéró elmélet
BACALL
• Horeczky Krisztina: A szövetséges Lauren Bacall (1924-2014)
TÖRÖK FILM 100
• Barkóczi Janka: A Zöld Fenyő örökösei 100 éves a török film – II. rész
• Kránicz Bence: Játszd újra, Semih! Török remake
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: Brit szkript Edinburgh
• Kovács Bálint: A kísérlet száma Wroclaw
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Lemenni a térképről Reif Larsen: T. S. Spivet különös utazása
• Alföldi Nóra: Szelíd teremtés Jean-Pierre Jeunet: T. S. Spivet különös utazása
KRITIKA
• Báron György: A jólét peremén Két nap, egy éjszaka
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amistad

Takács Ferenc

Nemes mondanivalójú, politikailag mintaszerűen korrekt filmet készített Spielberg, ezúttal a rabszolgaság szörnyű intézményéről és az amerikai igazságszolgáltatás nagyszerűségéről: egy rabszolgahajó fellázadt szállítmánya Amerikában vetődik partra, ahol hosszú tulajdonjogi és kiadatási pereskedés után, amelybe a nagypolitika is beleszól, John Quincy Adams volt elnök és kiváló jogász segítségével az Afrikából elhurcolt feketék visszakapják szabadságukat. A témapáros két eleme szinte automatikusan jelöli ki azt a két hollywoodi szuperfilm-hagyományt, amelynek segítségével a történet vászonra vihető: a hajóúttal és a lázadással foglalkozó jelenetekhez a tengeri kalandfilm szokványai illeszkednek, a bírósági eljárás ábrázolása pedig a „tárgyalótermi dráma” jól ismert fogásaival történik. Mindez persze spielbergiesen: sok pénzből, gazdag kiállításban, viszont a kommersz filmtechnika finoman tapintatos áthangolásával és egyénítésével. A film erényei közé sorolható még a két kultúra és nyelv, az amerikai fehérek és az afrikai feketék közötti kommunikáció létrejöttének rögös-buktatós útjának hol őszintén érzelmes, hol bizarran komikus ábrázolása és a John Quincy Adamset játszó Anthony Hopkins alakítása, mely páratlanul hatásos és tanulságos iskolajáték, afféle egyszemélyes bevezetés a színészmesterségbe.

Voltaképpen iskolás maga a film is: vonzó beállításban és könnyen emészthetően adja elő nemes közlendőjét, azaz tanít, nevel, szórakoztat (ahogy annak idején az iskolai irodalomórán meghatároztuk a művészetek feladatkörét). Kár, hogy a derék és önzetlen szándékokra némi árnyék vetült. A film alkotói maguk is tárgyalótermi drámába keveredtek: kártérítési per indult ellenük, mivel a forgatókönyv szerzője a jelek szerint lenyúlt egy néhány évvel korábban megjelent regényt, amely a téma alapjául szolgáló megtörtént esetet dolgozta fel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3641